2010. december 29.

A (számomra) tökéletes diókrém


Hosszú-hosszú ideje, tucatnyi diókrémet próbáltam már ki, de sajnos egyik sem volt az igazi. Történt, hogy még fiatal lány koromban, egy házibuliba, egyik ismerősöm a nagymamája által készített diótortát hozott. Azt hiszem, azóta sem ért olyan gasztronómiai élmény, mint akkor. Sokszor kértem az ismerősömet, hogy kérje el a receptet, de ő mind tologatta, aztán elmaradt. Így számomra, azóta már csak viszonylag finom és kevésbé finom diókrémek léteztek.

2009-ben, a gyerekeim első áldozására egy „részeges jeromos” nevű sütit is elkészítettem, innen, aminek nagy sikere volt, de számomra ez sem lett az igazi. Idén, karácsony előtt eldöntöttem, hogy kicsit tovább fejlesztem, így hihetetlen, de elkészült végre a számomra tökéletes diókrém!
Nagyon szívesen megosztom, remélem, másnak is olyan sok örömöt okoz majd, mint nekem, ha látja, hogyan fogyatkozik a süti.
Én kétféleképpen készítettem, mert anyukám nem kedveli a kakaós ízeket, ezért neki vaníliásan készült.

Hozzávalók:
Egy-egy kakaós és sima piskótatekercs 4 tojásból. Ezt kisülés után borítsuk alufóliára, majd szorosan tekerjük fel, hagyjuk kihűlni.

A krémhez:
Húúú, hát én nem mértem, de kb. egy bögrényi dióbél, ízlés szerint cukor, kevés tej, rumaroma, 20 dkg vaj.
Egy-egy csokoládés és vaníliás pudingpor, 3-3 dl tej, 2-2 kanál liszt, cukor ízlés szerint, 1-1 kocka vaj.

A diót kevés tejjel locsoljuk le, majd lassú tűzön kavargatva főzzük meg. A cukrot csak a legvégén adjuk hozzá, különben hamar odaég. Óvatosan a tejjel, mert a dió nem szívja fel a tejet, ahogy azt én is valamiért feltételeztem:-) így nekem még később tennem kellett a dióhoz, lett is krémem egy jó nagy adag. Amikor kihűlt, kavarjuk jó habosra a vajjal, vegyük kétfelé, az egyik felébe ízlés szerint kavarjunk rumaromát. Ha nem elég édes, ne keseredjünk el, porcukorral utána ízesíthetünk.

A pudingokat a 2 kanál liszttel, korülbelül 10 dkg cukorral és a tejjel főzzük sűrűre. Amint kihűlt, kavarjuk jó krémesre a vajjal.

Ezután a piskótatekercseket hajtsuk ki. A kakaós lapot először kenjük meg diókrémmel, majd óvatosan vigyük fel rá a csokis krémet. Ügyesen csavarjuk fel, majd tetszés szerint krémmel vonjuk be kívül, vagy olvasszunk rá csokoládét.

A sárga piskótára is kenjük fel a diós krémet, erre jön a vaníliás krém, tekerjük fel, és vonjuk be.

Nem ismerem a mások ízlését, de én végre rátaláltam a számomra elég krémes, ízletes diókrémre. Már csak egyet akarok még kipróbálni: egy ismerősöm mesélte, hogy az ő nagymamája annak idején a diókrémhez a diót serpenyőben megpirította, majd a leváló léhát kifújkálta, és csak ezután darálta le. El tudom képzelni, hogy úgy már maga a tökély lenne ez a nagyszerű diókrém:-)

5 megjegyzés:

Mónika írta...

Ez biztos nagyon finom lehetett. Imádom a diósat.

Edó írta...

Hajnalka,hát isteni szép ez a két tekercs!Biztosa nem cukrászdai?Met annyira szépen van díszítve mindkettő:))

Fagyal Hajnalka írta...

Edóka, ne is mondd:-) Most karácsonykor nagyon beleéltem magam a sütizésbe, anyukám már rám is szólt párszor, hogy mit vacakolok vele annyit, úgyis megesszük:-)

Na, akkor most lelekesedésemben felteszek még egy receptet :-)

Köszönöm szépen:-)

Vicuska írta...

Ezt mi is szeretni fogjuk! Viszem kipróbálni! :)

tücsi írta...

Ezt én is elviszem és kipróbálom, imádjuk a diós sütiket. És gyönyörűen néz ki mind a kettő!!!! Remekmű! :-)