Tömény, tömény suhajda

Emlékszem, hogy az átkos után, amikor megjelent az üzletben a suhajda, akkori barátnémmal mind azt vettünk, ha ki akartunk rúgni egy kicsit a hámból. Már akkor is igen tömény volt, így egyszerre rögtön egy darabot vettünk belőle, de tény, annak, amire szántuk megfelelt: a csokiéhségünket ott helyben orvosolta, egy ideig gondolni sem akartunk rá.

Ma, miközben a neten olvasgattam, találtam egy utalást arra, hogy a suhajda gyakorlatilag egy magyar cukrászdinasztia csokigyártó sarjának, Suhajda Jánosnak a találmánya, aki az 1800-as évek végén született. Nosza, rögtön ihletet kaptam, hiszen azt még annak idején kiokoskodtuk, hogy nem nagy kunszt az elkészítése (persze akkoriban, étcsoki híján nem is volt olyan egyszerű.)

Estére össze is dobtam néhány suhajdácskát. Nem használtam hozzá receptet, de egészen élethűlett. Finom. És tömény. Nagyon, nagyon tömény. Csokis-csoki.

Összetördeltem 20 dkg étcsokit, ezt egy lapos kanálnyi vajjal és kb 1 kanálnyi olajjal szép folyékony csokoládévá olvasztottam. Közben egy kocka vajat habosra kavartam 2 cukordarálónyi porcukorral és 2 kanálnyi kakaóval, majd a csokiból hozzáadott 2 kanálnyi csokival, és ízlés szerint rummal. A megolvadt csokiból, olajjal kikent kosárka formák aljára kanalaztam, hogy elfedje az alját, majd betettem a hűtőbe dermedni. Amikor elkészült, rákanalaztam a krémből, úgy igazgattam, hogy körben annyi hely maradjon, hogy a csokival körbecsorgathassam, így gyakorlatilag falat vontam a krém köré. A tetejét elsimítottam, majd csokival azt is bevontam. Be a hűtőbe.

Miután megszilárdult, a kosárkákat fejjel lefelé forró víz alá tartottam úgy 2-3 másodpercig, ettől picit megolvadt a csoki, és könnyedén kiborítottam.

Nos, ennyi. Épp olyan finom, mint az üzletben kapható, nagyon gyorsan elkészül. És csokifaló hangulatban tuti eltölt. Én legalábbis egy fél suhajdánál többet nem bírtam megenni belőle, pedig szeretem a csokit.

Almás-karamellás palacsinta

Igazából ez valamiért inkább téli édesség nálunk, mint nyári, nem is tudom miért, hiszen ilyenkor, a forró napokban igazán előnyös csak, gyorsan készül, és nagyon finom is. Talán a fahéj miatt, ami valahol a téli, karácsonyi hangulattal forrt össze bennem? :-)

Nem tudom, de az biztos, hogy a csibék csak úgy szedik el tőlem, alig győzöm sütni. Még fiatal lánykoromban láttam ezt a receptet a tv-ben, Claudia Shiffer mutatta be, mint a kedvenc édességét. Aztán egy ideig elfeledkeztem róla, majd a gyerkőcök születése után eszembe jutott.
A megkaramellásodott cukor, a fahéj és a sült alma nagyon finom így együtt:-) A palacsinta meg hát kell hozzá, hogy az egészet összefogja:-)

Hozzávalók: 20 dkg liszt, 3 tojás, kb. 2,5 dl tej, 1 csomag vaníliacukor, csipet só, 4 szép alma, fahéj, kristálycukor.

A tojásokat verjük habosra a vaníliával és a sóval, csomómentesen kavarjuk el a liszttel, és annyi tejjel, hogy a szokásosnál kissé vastagabb palacsintatésztát kapjunk.
Az almákat mossuk és vékonyan hámozzuk meg. Vágjuk vékony szeletekre, alufóliával takarjuk le. A fahéjat kavarjuk össze a cukorral egy kisebb tálkában, tegyük ezt is a kezünk ügyébe. Hevítsük fel a palacsintasütőt, kenjük meg vékonyan olajjal. Merjünk bele a palacsintatésztából úgy, hogy kissé vastagabb palacsintánk legyen. Azonnal rakjuk ki almaszeletekkel, még mielőtt a tészta alsó része átmelegszik, és megkeményedik (ekkor már nem ragad bele az alma). Amikor az alsó része megsült, szórjuk meg a fahéjas cukorral, majd egy húslapáttal nyúljunk alá, és fordítsuk meg. Süssük készre. A tetején a cukor enyhén karamellizálódik, a fahéjtól és a sült almától pedig igazán különleges, finom édességet kapunk.
U.i. Izgalmas, ahogy mostanában a dolgokat felrakom a blogra. A Firefoxon tudok szöveget felrakni, az Exploreren nem. Ez utóbbin viszont képet tudok csatolni, amit meg Firefoxban nem... Hogy mi lehet az oka??

Befőzési praktikák

Egy újabb receptgyűjtő könyvecskével jelentkezik az Erdélyi Konyha csapata. Ezúttal télire eltett, elkompótolt, befőzött, fagyasztott, savanyított, sózott, szárított tavaszi-nyári finomságokból szedtünk össze egy csokornyit a Befőzési praktikák című könyvecskébe.

Hamarosan kapható lesz!

Joghurtban pácolt fűszeres csirkecomb

Nos, nincs mentség: nem vagyok jó blogger:-) Egy kicsit olyan érzésem van, mintha mostohaként viselkednék a blogommal, de nem tehetek róla. Tinilányként sem bírtam normálisan vezetni a naplómat, úgy látszik, ez a rossz szokásom megmaradt:-)

Hozzávalók: 8 db fél, vagy 4 egész comb tetszés szerint, 2 dl natúr joghurt, 3-4 szem fokhagyma, 1 evőkanál csirkefűszer keverék, 1 evőkanál liszt, ízlés szerint őrölt kömény, friss majoránna, bazsalikom, vagy csipet rozmaring.

Elkészítése

A combokat jól mossuk meg. A joghurtban keverjük el a fűszereket, a zúzott fokhagymát, majd a combokat forgassuk bele. Alufóliával letakarva pár órára, de legjobb egész éjszakára, tegyük hűtőbe. Használat előtt a combokat emeljük sütőzacskóba, majd a joghurtos pácot öntsük utána. A zacskót megszúrkálva 35-40 percig süssük, majd a zacskót eltávolítva, a joghurtos szószt leöntve süssük szép pirosra a combokat. Közben a szószt keverjük el egy kanálnyi liszttel, turmixoljuk, majd tegyük tűzre és forraljuk össze. A tüzet kioltva alatta ízesítsük kevés ecettel. Tálaláskor a húst sós, darabos krumplival, a szósszal meglocsolva kínáljuk.

Krémjoghurt

Frissítő nyári édesség, alaposan lehűtve jól esik ezekben a kánikulai napokban.

Hozzávalók: 3 dl natúr joghurt, 2 dl tejszínhab, méz

A tejszínt verjük kemény habbá, majd forgassuk bele a joghurtba. Kanalazzuk egy tiszta textíliába, amely emgedi lecsepegni, majd jól elkötve, pár órára akasszuk hűvös helyre csepegni. Amikor már nem csepeg belőle víz, szedjük ki egy jól zárható edénybe, mézzel édesítsük kedvünk szerint. Tálaláskor jól lehűtve, darabokra tört keksszel, csokidarabkákkal, friss, jól megmosott és lecsöpögtetett gyümölccsel egyaránt kínálhatjuk, de önmagában is ízletes, hűsítő finomság.

Megjelent a júliusi Erdélyi Konyha

Remélem, nem elfogultságból mondom, de szerintem szép, és tartalmas lett most is.
Részletes tartalom Ottis blogján .

Gombás hús lecsóalapon

Könnyen és gyorsan készül, és még finom is.

Hozzávalók: 40 dkg gomba, 50 dkg vörös hús, 2 közepes hagyma, 2 érett paradicsom, 1 zöldpaprika, só, bors, pirospaprika, petrezselyemzöld, 40 dkg laskatészta.

A hagymát vágjuk apró kockákra, kevés zsiradékon dinszteljük meg. Adjuk hozzá az apróra vágott paprikát, majd amikor ez is megfonnyadt, a kis kockákra vágott paradicsomot is. Forraljuk össze, szórjuk rá a pirospaprikát, ízesítsük sóval, borssal, majd tegyük bele a közepes kockákra vágott húst. Engedjük fel vízzel, majd fedő alatt, lassan pároljuk majdnem készre. Közben a gombát tisztítsuk meg és vágjuk nagyobb szeletekre. Amikor a hús majdnem elkészült, adjuk bele a gombát, és együtt pároljuk tovább, míg minden hozzávaló megpuhul. Mielőtt levennénk a tűzről, vágjunk hozzá ízlés szerint friss petrezselyemzöldet, és együtt főzzük még pár percig. Közben enyhén sós vízben főzzük ki a laskát. Szűrjük le, olvasztott vajjal, vagy felhevített olajjal locsoljuk meg. Forrón, a lecsós hússal kínáljuk.