2010. április 7.

Ananászos alagút

Nagyon finom, és könnyű elkészíteni az alábbi édességet, fiam egyik nagy kedvencét.
Egy háromtojásos piskótára lesz szükségünk, valamint fél liter tejszínhabra, egy zacskó színtelen zselatinra, és egy doboz fincsi ananászkonzervre.
Kezdőknek is bátran ajánlom, el sem lehet rontani!

A piskótát süssük meg, majd hagyjuk kihűlni. Vegyünk elő egy őzgerincformát. A piskótalapot szemre osszuk hosszában három részre, majd a harmadikat vágjuk le, ez lesz a sütink alja. A kétharmad résszel béleljük ki a formát. A tejszínhabot verjük fel – vigyázat, a túl keményre vert tejszínhab emésztése nehéz, ezért van, hogy sokan nem bírják a tejszínhabot. Tehát verjük keménnyé, majd a közben, ananászlével felolvasztott zselatinból ( a csomagolás hátán írja az instrukciókat) langyosra hűlve csorgassunk a tejszínhabba 3-4kanálnyit. Kóstoljuk meg, és ha kevésnek éreznénk az ananászlé ízét, még adjunk hozzá egy nagyon kicsit, de ne sokat, mert kesernyés lesz. Volt, hogy nagyon pici citromhéjat reszeltem bele, és bár nekem nagyon ízlett, a többiek leszavaztak… Nos, ezek után kavarjuk bele az apró kockákra vágott ananászt.


Egy keveset tegyünk félre a díszítéshez, a többit simítsuk a formában lévő piskótára, tetejére illesszük a kimaradt piskótatéglalapot, kicsit nyomkodjuk rá, majd alufóliába csomagolva, tegyük jó pár órára hűtőbe, csak így lesz az igazi.
Kivételkor fordítsuk ki a formából, külsejét vonjuk be a tejszínhabbal, díszítsük tejszínhab rózsákkal, vagy cukor virágokkal (én marshmallowból készítettem, meg is küzdöttem vele…ígérem, ezek készítéséről később írok).



Tuti siker, nagyon mutatós és finom, ünnepi alkalomra is kitűnő.
A fiam már csak tudja! :-)

Majd elfelejtettem: ugyanígy készíthetjük naranccsal is, de az macerás, a narancsgerezdeket meg kell tisztítani a hártyától, egyrészt, mert milyen volna már hártyásan, másrészt, mert megkeseredik tőle a tejszínhab.

U.i. Amikor ezt a sütit készítettem, még nem gondoltam rá, hogy egyszer kirakom blogba, ezért nincsenek fázisfotók, csak a cégeredményt örökítettem meg.

Még valami:-) A díszítés a kislányom műve, ahogy a virágok legtöbbje is:-)

Sok sikert! :-)

3 megjegyzés:

Ottis írta...

Csuda jól néz ki ez a sütemény!Gratulálok a bloghoz!Délután nem voltam gép közelben, ezért nem kapcsolódtam be a bloglevelezésbe!Látom máris két bejegyzés van, fog ez menni!Ha valamiben segíthetek, már mint blog ügyben akkor állok rendelkezésedre!

Gál Edith írta...

Csodaszép! És azok a virágok a tetején... :))
Én is gratulálok a bloghoz!
Csak igy tovább! Nagyon nagyon tetszik a blognév! :))
Még én is kezdő vagyok blogtémában, de az Ottis utolsó mondata az én részemről is igaz!
Puszi.

Alíz írta...

Ez nagyon fincsi lehet és tudod mi az érdekes: szoktam ezt a sütit én is késziteni, de eszembe nem jutott volna, hogy őrgerincformában is lehet. :)) Én csak úgy simán ráhalmoztam a tölteléket és slussz. :)))