2012. április 30.

Májusi számvetés



Az érces hangú, de bársonyos szívű rock-fenegyerek, oly régóta hirdeti, hogy úgy egészséges, ha „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”… és el kell hinnünk neki, mert a szlogen üzenetéért vér folyt egykor. Igaz, akkor még „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” volt a szöveg, de a Beatrice frontembere egészen biztosan tudta, hogy ettől egy-két vidám cimborának összeakadna a nyelve, rekreációs tevékenységűzésük közben egy arra alkalmas kocsmában.  



Parázson sült sörös csirke, ha már unjuk a "miccset"...

Az említett cimborák talán még nem is informálódtak a fülbemászó refrén hátteréről. Pedig hosszú évekre visszavezethető, és igen elgondolkodtató az eredetijének története. 1817-ben kezdődött, amikor egy Robert Owen nevű gyártulajdonos, a brit ipari forradalom idején megfogalmazott egy követelést, melyben a munkások az embertelen munkafeltételek ellen tiltakoztak. Ebben esett szó először az addigi tizenhat órás munkaidő lecsökkentéséről. A többi gyártulajdonos nem volt ilyen megértő, így a hangadókat kitették a gyárakból, és senki nem adott nekik munkát. Hatékony elfojtása az indulatoknak. 

Alig harminc év kellett hozzá, hogy végül is változzon valami, és 1847-től a nők és a gyerekek munkaidejét lecsökkentsék tíz órára. Az emberek féltették a munkájukat, nem nagyon mertek hát elégedetlenkedni. Eltelt újabb néhány év, mire a sok hallgatás végre kipukkadt. 1856 április 21-én a ausztráliai kőművesek és építőipari munkások úgy döntöttek, hogy sztrájkba kezdenek Melbourne városában.  Példájukat ismét csak évtizedek múlva merték követni, immár Chicagóban, 1886. május 1-én. A tüntetés ismét a munkaórák lecsökkentéséért folyt, embervérrel együtt. A párizsiak már szakszervezetbe rendeződve, a chicagói eseményekre emlékezve, 1890. május 1-én követték a példát. Végül 1891-ben, a május 1-et a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepe” névvel illették meg. De még mindig nem volt általánosan elfogadott a nyolcórás munkaidő. Ezért 1904-ben, Amszterdamban mondták ki, hogy az érte folytatott harc érdekében, a világ országaiban, minden május 1-e legyen sztrájk, azaz munkaszüneti nap.

Ennyit igazán illene tudnia ennek a két komisz cimborának, hiszen ők is jó munkás emberek. Igaz, néha kicsit az ő idejük is túlnyúlik a nyolc órán. Talán nem is néha, és nem is kicsit. Abban pedig még a kocsmáros is igazat ad nekik, hogy az a kis pénzecske, amit adnak semmire sem elég. „Na, de ha csak fizetgetnek, akkor csak dolgozgatunk”- vidul fel az egyik férfi. A másik egyetérthet vele, mert helyeslően bólogat. A kocsmáros, miközben a poharakat törölgeti, bizonyítandó egyrészt saját műveltségét, másrészt azt a tényt, hogy a kocsma igenis művelődésileg fontos hely, dörmögő hangon szól oda a gondolataiba mélyedt cimboráknak: „Dolgozni csak pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen.” Senki nem vitatkozik vele, így nem derül ki, hogy kijelentésével egyetértését fejezte-e ki az imént elhangzottak miatt, vagy az elvégzett munka iránti igényes hozzáállásra akarta-e felhívni a figyelmet. Az pedig külön szerencse, hogy nem ismeri a József Attila vers első részét, ami így hangzik: „Ne légy szeles./ Bár a munkádon más keres...” Félő, hogy ez a megállapítás még felzaklatta volna e két jóember kedélyét, mert az efféle kijelentések mindig felbolygatják az ember idegszálait. De a cimborák most békülékenyek, mivel ezen a napon magukat ünneplik. Lassan már készülődnek is, hiszen a népkertben majális van. 

Az ember a majálisokról azt hinné, hogy úri szórakozás volt szebb időkben, de nem, a majális a munkás ember kiérdemelt társadalmi összejövetele. Amire szükség is van, mert létezik egy nap, egyetlen egy az évben, amikor a munkás ember úgy érzi, megérdemelten pihenhet. Persze, csak ha van rá ideje, hiszen itt a jó idő, takarítani kell a kerteket, művelni a földeket, van munka elég. Egy szabad napon pedig, ha elég korán kel az ember, nagyon sokat lehet dolgozni. Legfeljebb majd este kimegy a koncertre, megiszik egy sört, elfogyaszt pár miccset, és beszélget egy kicsit a kollegákkal. Munka közben erre úgysincs idő. Sajnos legtöbbször épp a munka a téma, és izgalmas matematikai számításokra ragadtatjuk magunkat, melynek eredményeképp leszögezzük, hogy a ráfordított munka, sosem egyenesen arányos a bérezéssel. Na meg arra is, hogy ezért kár volt számolni, ezt már úgyis tudtuk.

A tömegben nem látni már, merre jár két kocsmai cimboránk. A koncertnek is vége lassan. Elindulunk hazafelé, hogy felkészüljünk a holnapi munkanapra. Mert jó is ez a szórakozás, de ebből nem élünk meg. „Aki nem dolgozik, az ne is egyék”- mondja a Biblia. A baj az, hogy aki dolgozik sem mindig azt eszik, amit szeretne. Legtöbbször megetetik. Na, de egyszer hátha jobb lesz. Talán a gyerekeinknek…
Lefekvéshez készülődve aztán még fejben összeszámoljuk mennyi pénzünk is marad a számlák kifizetése után, és hogy futja-e új cipőre a gyereknek a szétfocizott helyébe. No, majd csak megspóroljuk azt is. De most már igazán aludjunk, mert itt a reggel, és részt kell vállalnunk „az ipar és a gazdaság fejlődésében”, ahogy illik. Jó munkás emberként. 

2012. április 12.

Hamarosan megjelenik a Négy évszak gombás ételei



Ez egy nagyszerű könyv lesz mindenkinek, aki szereti a gombás ételeket. Lássunk egy kis ízelítőt belőle:




2012. április 7.

Áldott Ünnepeket!


Az Erdélyi Konyha húsvéti jókívánsága minden kedves olvasónak.-)

2012. április 4.

Magyaros locsolóváró vendégtál

A húsvéthétfő talán az egyetlen nap, amikor elnézzük férfiainknak, ha kissé maguk is „eláznak” a nagy locsolkodás közepette. A húsvét az egyik legvidámabb ünnepünk, a tavaszt, a termékenységet köszöntjük, felvidulva a kellemes, napos időben. Erdélyben még sok helyen él a szokás, hogy ezen a napon hagyományosan sonkát, kolbászt áldozzanak, szenteljenek a templomokban. Aki egyszer is kóstolt szentelt sonkát, nem tagadhatja, hogy annak valóban más íze van, mintha csak át lenne itatva a jó hírrel: „Krisztus feltámadt!” . A régi öregek, disznóvágáskor a legszebb füstölt sonkát tették félre húsvétra, ezzel is megtisztelve ezt a szép keresztény ünnepet. Melléje kolbászt, tojást főztek, sárgatúrót és tormát fogyasztottak. Bevett szokás volt, hogy egy szemernyi sem mehetett pocsékba, az étkezések utáni morzsát a tenyerükbe szedve a tűzbe dobták.

Húsvét első napján, mint karácsony első napján is leginkább szűk családi körben ünnepelünk szeretteinkkel, azonban húsvéthétfőn megkezdődnek a bolondozások. A vicces, sokszor nem is rejtetten pajzán locsolóversekkel betoppanó vendégeket pedig illik megvendégelni. Természetes, hogy az ünnep hangulatához illő hideg ételekkel, sonkával, tojással, kolbásszal, illetve süteményfélékkel várjuk őket. A hagyományos alapanyagokból tetszetős, ínycsiklandozó hidegtálat variálhatunk, igazán kevés időráfordítással, melyből egészen biztosan szívesen falatozik kicsi és nagy locsoló egyaránt.



Kolbászkrémmel töltött tojás: 5 tojást keményre főzünk, majd miután kihűltek kettévágjuk. A sárgákat kiszedjük, majd 1 kis doboz májkrémmel és 5 dkg darált kolbásszal habosra kavarjuk. Mustárral ízesítjük, ha szükséges sózzuk, borsozzuk. Pirospaprikával tetszés szerint megszínezzük, majd megtöltjük vele a tojásokat.

Sonkakrémmel töltött sajttölcsér: 5 dkg füstölt sonka, ezt ledaráljuk. Mustárral, tormával, tejföllel simára kavarjuk, majd sóval, borssal ízesítjük. 5 sajtlapot először átlósan felcsavarunk, így két sarkos tölcsérformát nyerünk. Ezután félbevágjuk, majd egy kiskanál segítségével megtöltjük a töltelékkel.

Májkrémes, sonkás sajtrolád: Ezt előző nap készítsük el. 6 db lapkasajtra lesz szükségünk. Ezt még korábban vegyük ki a hűtőből, hogy egy kissé lágyuljanak meg. Alufóliára terítünk belőle hármat egymás mellé, majd még egy sort alá, úgy, hogy mindegyik oldalukról fedjék egymást kissé. Egy kis doboz májkonzervet és mustárt kavarjunk habosra 2 tojás sárgájával, sóval, borssal ízesítsük fel. A krémet kenjük a sajtlapokra, úgy, hogy a szélen legalább 2 centimétert hagyjunk üresen, hogy tekerés közben ne folyjék ki a töltelék. A krém tetejére fektessünk 4 vékony gépsonka lapot. Ha szükséges vágjunk csíkokat a sonkából, hogy mindenhol fedje. Minél szorosabban csavarjuk fel, ha az alufóliával kezdjük tekerni, könnyebben megy. Szorosan tekerjük alufóliába, és másnapig hűtőben hagyjuk megszilárdulni. Ekkor éles késsel szépen felszeleteljük.

Kolbásszal töltött füstölt karaj: egy nappal előbb készítsük el. Egy szép formájú füstölt karaj közepébe éles, hosszú késsel fúrjunk kicsit kisebb átmérőjű lyukat, mint amilyen vastag a kolbász. Vigyázzunk, nehogy túl nagyra sikerüljön, mert a kolbász „lötyögni” fog benne. A kolbászt óvatosan átnyomjuk rajta, majd becsomagolva másnapig hűtőbe tesszük. Ekkor éles késsel nem túl vékony szeleteket vágunk belőle. A kolbász, amit használunk, ne legyen sem túl lágy, mert úgy nem lehet elvágni, sem túl szikkadt, mert akkor meg törik.



Paprikás, zöldhagymás sonkakocka

Ezt főleg akkor érdemes elkészíteni, ha néhány alapanyagból megmarad valamennyi. Előző este készítsük el. Az előző receptből megmaradt tojásfehérjét reszeljük le, apró kockákra vágott paprikával, petrezselyemzölddel, vágott zöldhagymaszárral, vajjal, tormával kavarjuk habosra, és ízesítsük fel. Ha van sonka, kolbász, azt is hozzáadhatjuk. Ha maradt meg sajt illetve gépsonka lapunk, töltsük meg a krémmel, majd alufóliába csomagolva másnapig hűtőben pihentetjük.

A hidegtálat díszíthetjük vékony szeletekre vágott füstölt sonkával, finom, legyezőformára hajtogatott sajtlapokkal, vékony, hosszú csíkokra vágott sós túróval, vékony kolbásszal, vastagabb kolbászkarikával, illetve bármi mással, ami kezünk alatt van. A már elkészült tálra retket, paradicsomot, zöldhagymát illetve lilahagymát, uborkát is halmozhatunk, illetve egy, a képen látható, narancshéjból kialakított kosárkába olívabogyót is helyezhetünk. A magyaros hatás kedvéért vékonyan pirospaprikával illetve borssal csíkokat húzhatunk a sonkára, sajtra.



Franciasaláta sonkában


Na, két dologól majdnem megfeledkeztem, az egyik ez:-)

Hozzávalók: összesen 40 dkg sárgarépa, borsó és csemegekukorica, 10 dkg gépsonka egyben, 7 tojás, 12 szelet gépsonka, 1 étkezési zselatin, só, bors, mustár, olaj.

Elkészítése:

A sárgarépát megtisztítjuk és egy darabban, ha nagyon nagy, hosszában kettévágva vajon megpároljuk, vagy egy húsleveskockával ízesített vízben puhára főzzük. Mikor félig már megpuhult, hozzáadjuk a zöldborsót is. Ha üvegben eltett borsót használunk, erre nincs szükség, csak lecsepegtetjük, és használhatjuk is. A sárgarépát félre tesszük kihűlni. Az egyik tojást szétválasztjuk, a sárgáját elkavarjuk egy kanálnyi mustárral, majd olajjal vékony sugárban dúsítva majonézt keverünk belőle. Összesen 3 dl-re lesz szükségünk. Hűtőbe tesszük. A sárgarépát kis kockákra vágjuk, ugyanígy a sonkát is. A majonézhez kavarjuk, hozzáadjuk a csemegekukoricát, a zöldborsót, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Közben a tojásokat keményre főzzük, hideg vízbe szedjük, majd megtisztítjuk. Aki szereti, egy kis hagymát is zúzhat a majonézhez, de epepanaszosok ezt mindenképp hagyják ki.

A zselatint 1 dl hideg vízbe beáztatjuk 10 percre. Közben egy kisebb téglalap alakú, vagy őzgerinc formát veszünk elő, ezt a szeletelt gépsonkával kibéleljük. A zselatint nagyon lassú tűzön, vagy vízfürdőben felmelegítjük, amíg teljesen felolvad, majd kavargatva langyosra hűtjük. Vigyázzunk, ne forrjon fel, mert tönkremegy. Lassanként hozzákavarjuk a majonézes salátához, alaposan eldolgozva. A saláta felét a sonkával bélelt formába öntjük. Ráhelyezzük a tojásokat, majd a maradék salátát is ráöntjük. A maradék sonkaszeletekkel betakarjuk, majd alufóliába csomagolva éjszakára hűtőbe tesszük. Csak használat előtt szeleteljük.

Szentelt kosár, és fahéjas sárgatúró

Bár nem egészen helyénvaló a név, végül is nem a kosarat esszük, a legtöbbször mégis így utalunk a húsvéti áldott ételekre. A gyökereim az Érmellékre hívogatnak, és néha jobban érzem magam vidékinek, mint városinak. Fogadom is szentül, hogy amint a gyerekeim a saját lábukra állnak, kiköltözök szüleim és nagyszüleim szülőfalujába, Érsemjénbe, és ott vénülök meg.




Na, de addig még van (ha nem is olyan sok), és egyelőre sokkal közelebb a húsvét, ami ugye már itt van ni a nyakunkban.

Mifelénk - azaz arrafelé, Nagyváradon már csak ritkán - szenteltjük az ételt húsvét vasárnapján. A kosárba sonka, kolbász, sárgatúró és kalácskenyér kerül, festett tojás, egy kicsi itóka társaságában. A hazaérkezett finomságokat aztán tormával fogyasztjuk.
Én ezúton kívánok mindenkinek nagyon boldog ünnepet, pihenést, nyugalmat és békét, mert ezekben a stresszes, idegőrlő időkben nagy szükségünk van erre.


Szentelt sonka és kolbász főzése

A kamrában várakozó füstölt sonkát nagypénteken este hideg vízbe áztatják, hogy részint puhuljon, és hamarabb főjön, részint, hogy az erős sós ízt a hideg víz kiszívja belőle. Ha a gazdasszony úgy ítéli, hogy túl sós a sonka, kétszer, háromszor is lecseréli alóla a vizet. Könnyű eldönteni, hogy kell-e tiszta víz alá, elszíneződése jelzi, ha friss vizet kíván a sonka. Van, aki nem éjjel áztatja, hanem kétszer főzi fel a sonka vizét, másodszor is hideg vízbe készítve fel. Olyan háztartás is akad, ahol nem ítélik túl sósnak a sódart, és semmilyen előkészületet nem hajtanak végre rajta, egyszerűen készre főzik.

Másnap reggel hatalmas fazékban felteszik a sonkát főni, annyi vízben, ami egészen ellepi. Ez jó ideig fortyog lassan a tűzhelyen, míg végül úgy ítéltetik, hogy elkészült. Még mielőtt leveszik, hozzáadják az összekötözött kolbászt, ezt is megfőzik vele együtt, majd mind a kettőt óvatosan, nehogy eltörjön, kiszedik, és kihűtik. Itt érdemes megjegyezni, hogy a sonka főzőlevét nagy hiba kidobni. A tetején meggyűlő zsírosabb réteget merjük fél-, vagy egyliteres palackokba, és fagyasszuk le. Kiváló ízesítője a legegyszerűbb krumpli-, zöldbab, vagy más, füstös ízt tűrő levesnek.


Ma a legtöbbször kész, húsvéti kenyeret vásárolunk, nagymamáink sonkafőzés közben dagasztottak kalácstésztát, abból sütöttek kerek formájú kenyeret, tetején kereszttel. Akkoriban általában a húsvéti sütemény is ekkor készült el, ugyanebből a tésztából: diós és mákos kalács formájában.


Amikor mindez elkészül, jöhet a nap fénypontja, a gyerekek kedvence, a tojásfestés. Ez leginkább hagymahajban való főzést jelentett egykor. A kosarakba ezekből is került, de nem feledtek megpucolt tojást is mellé tenni. Aki nem készen kapható tormát használ, tormát ás a kert végéből. A régieknél ez a fiatal fiúk, férfiak dolga volt, ők is takarították és reszelték le azt, majd a háziasszony elkészítette. Mire mindez kész, lassan beesteledik, és eljön az ideje a sárgatúró főzésének, amivel véget is ér a húsvéti készülődés.


A húsvéti szentelés általában korán kezdődik. A gazdasszony fehér papírral bélelt kosárba helyezi a sonkát, a kolbászt, a kenyeret, a sárgatúrót és a tojásokat, mellé tesz egy kis pálinkát, és/vagy bort, szépen lefedi az egészet fehér papírral, majd letakarja a szentelő kendővel. A család valamelyik tagja, de akár többen is, elviszik a kosarat a templomba. Amíg a pap megszenteli az ételt, az otthoniak kitakarítanak, és megterítik az asztalt, miközben a húsvéti kosár várása egy kicsit a karácsonyi várakozáshoz hasonló izgalmat kelt a gyermekekben.


A megérkező szenteltet aztán szépen felszeletelik, tálcákra rakják, és az asztalt körül ülve, együtt fogyasszák el a családok. Az étkezés után csak kevés idő, és készülődni kell a délelőtti istentiszteletre, majd innen hazatérve csendben, békében töltik együtt az ünnepet, ki-ki saját lelkében élvén át ennek a napnak a hangulatát, és átérezve a legfontosabb üzenetet, amelyik kétezer év távlatából is eljut a hívő ember szívéig: Jézus feltámadott!


Sárgatúró készítése



Hozzávalók: 10 tojás, 1 liter tej, fahéj és cukor ízlés szerint.

Elkészítése:

A tejet tegyük fel forrni. Közben a tojásokat üssük egy magasabb falú edénybe, és villával verjük fel úgy, hogy maradjon benne sárgája és fehérje is kisebb darabokban. Amikor a tej felforrt, öntsük hozzá a tojást, és állandóan kavargatva lassan főzzük. Adjunk hozzá cukrot és fahéjat ízlés szerint. Legyünk nagyon óvatosak, mert igen könnyen odakap. Addig kavargassuk, amíg kisebb csomókba kezd összeállni, és a túrócsomók teljesen elválnak a savótól, ami vízszerűvé válik. Ne főzzük túl, mert száraz lesz. Az egészet öntsük egy előkészített, tésztaszűrőbe terített, többszörösen összehajtott géz anyagba, vagy jól átfolyó bármilyen anyagba, majd miután a nagyja leve elfolyt, jó szorosan kötözzük össze. Akasszuk egy nyújtófára, ha más nincs, seprűnyélre, és állítsuk egy edény fölé, hogy abba szépen lecsepeghessen. Másnap óvatosan bontsuk ki, majd vágjunk belőle szép szeleteket.


Reszelt torma



Hozzávalók: pár szál friss torma, ecet, só, cukor, tejföl vagy mustár ízlés szerint.

Elkészítése:

A tormát kis kefével alaposan mossuk át, majd hámozzuk meg, ezután reszeljük le. Jó lesz, ha ezt szabad levegőn tesszük, mert könnyen megsirattat. Ezután annyi vízzel, ami épp csak ellepi, fedő alatt tegyük párolódni 5-10 percre, míg megpuhul, és a vizet kissé elfőtte. Levéve cukorral, sóval keverjük el, majd ecettel ízesítsük. Alaposan kavarjuk el, majd amikor kihűlt, mustárral vagy tejföllel kavarjuk simára. Ha tejfölt választunk, valószínű, hogy kissé még utána kell ízesíteni.


Megjegyzés: A kész torma üvegben, hűtőbe állítva hetekig eláll. Az egyik legjobb természetes immunerősítőnk, kiváltképp télen teszünk nagy szolgálatot egészségünk érdekében, ha reggeli és vacsora után lenyelünk egy kiskanálnyit belőle, csak úgy natúran reszelve, akár a fenti módon elkészítve.


Érdekesség: a régiek hite szerint egyetlen morzsát sem szabad a szentelt ételből kidobni, vagy szétszórni, ezért gondosan összetakarították a maradékokat, és a tűzbe dobták. Ma, azokban a háztartásokban, ahol nincs spór vagy kályha, a maradékot egy szalvétába gyűjtik, becsomagolják, és úgy dobják el.

Gluténmentes - pirított-dió szelet


Hozzávalók a tésztához: 20 dkg cukor, 15 dkg vaj, 12 dkg gluténmentes lisztkeverék, 2 nagy kanál rizsliszt és 1 nagy kanál keményítő keveréke, 8 dkg étcsokoládé, 3 tojás, 1 csomag vanília, késhegynyi só, fél csomag sütőpor.

A diós réteghez: 15 dkg dióbél, 10 dkg cukor, 1 dl tejszín, negyedcsészényi víz, késhegynyi só, 1 evőkanálnyi rumaroma vagy 1-1,5 kanálnyi vanília aroma.

A tetejére: 15 dkg csokoládé, 1 dl tejszín.

Elkészítése:

A sütőt előmelegítjük. A csokoládét a vajjal vízgőz felett összeolvasztjuk, langyosra hűtjük. A tojásokat a cukorral, a sóval és a vaníliával habosra verjük, majd beledolgozzuk a hűlt csokoládét is. Mixerrel jól eldolgozzuk, majd kis adagonként hozzáadjuk az elkavart liszteket, a sütőporral együtt. Addig dolgozzuk, míg szép, egynemű, híg masszát kapunk. Sütőpapírral bélelt, közepes méretű tepsibe öntjük, majd közepes tűznél tűzpróbáig sütjük. A tepsiben hagyjuk kihűlni. Ha a tészta közepe sülés közben kissé felpuffadna, hűlés után vágjuk egyenesre.

Miután a süteményt kivettük, a helyére toljuk be a tepsibe szórt, kisebb-nagyobb darabokra vágott diót 3 percig. Ezután a sütő ajtaját nyissuk le félig, a diót még hagyjuk bent pörkölődni. Mikor kivesszük, kezünk között kissé dörzsöljük el, majd fújkáljuk le róla a dió-léhát. Amíg a sütőben van, egy-egy darabot kóstoljunk meg, nehogy megégjen, mert akkor keserű lesz!

Amikor a tészta kihűlt, elkészítjük rá a karamellizált diót. Ehhez a cukrot a vízzel feltesszük főni. Állandóan kavargatjuk, először habosan fortyog, majd szép sima keverékké válik, és elkezd karamellizálódni. Ez körülbelül 10-15 percet vesz igénybe. Amikor kezd szép sárgás-barnás színt felvenni, levesszük a tűzről, és óvatosan belekavarjuk a tejszínt, illetve a kanál rumot. Vigyázzunk, mert miközben a forró karamellhez öntjük a hideg tejszínt, forrni, bugyogni kezd. Kavarjuk hozzá a dióbelet is, majd azonnal terítsük szét a sütemény tetején. Hagyjuk kihűlni. A csokoládét a tejszínnel olvasszuk fel, majd egyenletesen öntsük a sütemény tetejére.

Még langyosan vágjuk kockákra.

Megjegyzés: a pörkölés miatt a diónak különlegesen finom íze lesz. Ugyanakkor nem kell attól tartanunk, hogy a sütemény tetejéről kemény diót kell rágcsálnunk, a forró karamellben a dió roppanósra puhul.

Gluténmentes - csokoládés alaptészta


Hozzávalók: 20 dkg vaj, 20 dkg rizsliszt, 10 dkg étcsokoládé, csipet só, fél kiskanálnyi szódabikarbóna, 1 csomag vaníliás cukor.

Elkészítése:

A vajat és a csokoládét vízfürdőben megolvasztjuk, majd langyosra hűtjük. Közben a tojásokat a cukorral habosra kavarjuk. Lassanként beledolgozzuk a csokoládét, ezzel is jól elkavarjuk. Végül hozzáadjuk a szódabikarbónával eldolgozott rizslisztet, mixerrel szép simára kavarjuk. Viszonylag folyékony tésztát kapunk. Egy kisebb tepsit sütőpapírral kibélelünk, erre töltjük a tésztát, majd sütőbe tolva, közepes tűznél tűzpróbáig sütjük.

Mivel finom, omlós tészta, melegen könnyen törik, így a tepsiben hagyjuk kihűlni.

Ezt az alaptésztát használhatjuk torták, krémes sütemények alapjának, de hétköznapi süteményként is kiváló, ekkor kevés liszttel elkavart gyümölcsöt is szórhatunk bele. Ez utóbbi esetében tejszínhabbal díszítve, porcukorral megszórva, akár lekvárral lekenve gyors és ízletes süteményt kapunk.