2012. november 20.

Ünnepi kiadványaink és fahéjas koszorú ízelítő

Szeretettel köszöntök minden kedves látogatót:-)
Két újdonsággal is szeretnék jelentkezni. Az egyik az Erdélyi Konyha adventi különszáma, a másik pedig legújabb könyvecskénk, a Sütés öröme.


Őszintén remélem, hogy mindenki megtalálja benne a számára kedves receptet:-)



Az alábbi recept a könyvecskében található. Nagyon finom, a gyerekek pillanatok alatt elkapkodták. Ráadásul igazi téli ívzilágú sütemény.


1.       Fahéjas koszorú
Hozzávalók: 30 dkg liszt, 5+3 dkg vaj, 8+5 dkg cukor, 1-1,5 dl tej, 1 tojás + 1 tojás sárgája, 1,5 dkg élesztő, 1 kanál porcukor, 1 tojás sárgája, 2 teáskanál fahéj, fél citrom leve.
Elkészítése: 1 dl langyos tejben, 1 kanál cukorral felfuttatjuk az élesztőt. A liszthez adjuk az 5 dkg cukrot, a 3 dkg vajat, a tojás sárgáját, a csipet sót és az élesztővel, illetve annyi langyos tejjel, kigyúrjuk, amivel könnyű, lágy tésztát gyúrunk. Letakarva duplájára kelesztjük. A megmaradt 5 dkg vajat és 8 dkg cukrot a fahéjjal habosra kavarjuk. A tésztából négy darabot vágunk, egyenként kinyújtjuk, megkenjük a fahéjas vajjal, majd feltekerjük. Hosszában kettévágjuk, úgy, hogy a felső végén 2-3 cm egyben hagyunk. A két szárat lazán összesodorjuk, úgy, hogy a vágott felével kifelé mutasson. Kör alakúra formáljuk, a tetejét felvert tojással lekenjük, újra kelesztjük, majd forró sütőben megsütjük. A sütőből kivéve, lekenjük a citromlé és a porcukor keverékével. 

Így fonjuk, majd a vágást fordítsuk kifelé, úgy adja ki a szép mintáját. 

2012. október 31.

Tepertős, borsos pogácsa, olyan, amilyennek lennie kell

Megvallom őszintén, a tepertős pogácsa az egyik gyengém. Egyrészt időnként megkívánom, másrészt eddig még sosem sikerült igazán olyanra, amilyenre vágytam. Nem beszélek mellé, ez a recept nagyon jól összeállt. Anyukám receptje szerint zsír kell hozzá, és valamivel több tepertő, illetve ő nem adott hozzá tejfölt, csak tejet, na meg ő egybe gyúrja a tepertőt a tésztával, úgy keleszti és szaggatja. Az is finom, de ez így nagyon jó lett, és még másnap is puha és omlós maradt az a pár darab, amit melegen már nem bírtunk eltüntetni. Teával, forralt borral nagyszerű, de a lányom ma krumplilevessel ette, és azzal is jó volt. 


Hozzávalók: 50 dkg liszt, 30 dkg tepertő, 15 dkg vaj, 2,5 dkg élesztő, 1-1,5 dl tej, 2 kanál olaj, 2 kanál tejföl, 1,5 teáskanál só, 1 kanál cukor, 1 tojás, só, őrölt bors, köménymag.

Elkészítése: A tepertőt ledaráljuk. 1 dl tejben elkavarjuk a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk. A liszthez öntjük, hozzáadjuk a vajat, a tejfölt, az élesztőt, a sót, és annyi meleg tejet, hogy könnyen dolgozható tésztát kapjunk. Addig gyúrjuk, míg a kéztől és az edénytől elválik. Lisztezett felületen ujjnyi vastagra nyújtjuk, lekenjük a tepertővel, megszórjuk kevés sóval, és jócskán borssal. Először az alsó részét hajtjuk fel, majd ráhajtjuk a felsőt, ugyanígy járunk el a két oldalsó résszel is. A hajtogatással lefelé lisztezett edénybe tesszük, megszórjuk kevés liszttel, duplájára kelesztjük. Óvatosan kb. 4 cm vastagra nyújtjuk, lekenjük a felvert tojással, bevagdossuk a tetejét, megszórjuk köménymaggal, majd lisztbe mártogatott pogácsaszaggatóval kiszúrjuk. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, szépen megkelesztjük, majd 10-15 perc alatt ropogós pirosra sütjük.

A recept benne lesz a novemberi Finom Falatokban.

2012. október 16.

Csokis csokitorta


Nem tudom hányan lehetnek, akik ne szeretnék a csokit. Persze ismerek ilyet, rá is szoktam csodálkozni rendesen... Na, a viccet félretéve, ez a torta még anyukámnak is ízlett, márpedig ha valaki, akkor ő aztán mindent utál, ami kakaós. Igaz, épp csak megkóstolta, de ez tőle máris több, mint önfeláldozás.
Nagyon csokis, nagyon magát etető sütemény, kapucsínóval pedig igazi élmény:-)

Vasárnap csokoládétorta





Hozzávalók egy közepes tortaformához, a tésztához: 20 dkg csokoládé, 10 dkg cukor, 10 dkg liszt, 10 dkg vaj, 2 evőkanál erős feketekávé, 1 sütőpor; a tetejére: 10 dkg csokoládé, 1 dl tejszín, 2 evőkanál víz, savanykás lekvár; a tálaláshoz és a díszítéshez 2 dl tejszínhab.

Elkészítése: Az apróra tört csokoládét a cukorral, a kávéval és a vajjal, gőz fölött felolvasztjuk, de épp csak addig, hogy simára kavarhassuk, nem szabad felforralni. A tojás fehérjét kemény habbá verjük, a végén hozzáadjuk a tojások sárgáját, azzal is verjük kissé, majd a mixert félretesszük. Először kanalanként belekavarjuk a lisztet, mindig óvatosan eldolgozva, majd apránként hozzákavarjuk a csokoládés masszát és a sütőport. Kikent, kilisztezett formába öntjük, majd közepes, előmelegített sütőben körülbelül 35-40 perc alatt készre sütjük, rácsra borítjuk, kihűtjük.

A bevonathoz a csokoládét kis darabokra vágjuk, a tejszínnel és a vízzel felolvasztjuk. Közben a torta tetejét lekvárral lekenjük. A kenhetővé vált csokoládés glazúrt a tortára simítjuk. Elég hamar dermed, de az állaga nem kemény, hanem krémes, lágy lesz. A tortát keményre vert tejszínhab rózsával díszítjük, és további tejszínhabbal kínáljuk. Nagyon finom, valósi csokoládé ízű sütemény.

2012. augusztus 30.

Szendvicskenyér kirándulásra


Hozzávalók 1 rúdhoz: 30 dkg liszt, 5 dkg vaj, 4 szelet gépsonka, 2 szál fűszeres kolbász, 2 dkg élesztő, 1 kanál cukor, só, 2 tojás sárgája, kb. 15 szem olivabogyó, kb. 1,5 dl tej, 1 savanyú uborka, 2 szál újhagyma zöld része, mustár, pizzaszósz vagy sima ketchup, szezámmag.

Elkészítése:

A cukrot 1 dl langyos tejben elkavarjuk, hozzáadjuk az eldörzsölt élesztőt és felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk, rászórunk 3 apró kockára vágott olívabogyót, majd hozzáadjuk a vékonyra vágott zöldhagymát is. Teáskanálnyi sót adunk hozzá, majd a felfutott élesztővel, a vajjal és a tojás sárgájával lágyan dolgozható tésztát gyúrunk belőle. Akkor jó, ha már nem ragad a kezünkhöz. Ha szükséges, még adunk hozzá kevés langyos tejet. Letakarva, liszttel megszórt tálban, a tetejét is meglisztezve meleg helyen duplájára kelesztjük.

Közben az uborkát apró kockákra vágjuk. A kész tésztát téglalap alakúra nyújtjuk, úgy, hogy a szélessége megfeleljen egy téglalap alakú formának. Megkenjük mustárral, pizzaszósszal, majd a közepén végig fektetjük a gépsonka lapokat. A két szélére helyezzük a kolbászokat, majd a belső oldaluk mentén szorosan melléjük rakjuk az uborkát. A gépsonka közepét kirakjuk olívabogyó szeletekkel, majd az elkezdjük feltekerni, ügyelve, hogy a töltelék ne essen szét. Belehelyezzük az alaposan kikent formába, a tetejét megkenjük felvert tojás sárgával, és letakarva duplájára kelesztjük. Ekkor újra lekenjük, megszórjuk szezámmaggal, majd forró sütőbe téve, 30-40 perc alatt kisütjük. Hidegen, melegen látványos és ízletes.

Kétszínű gyümölcskrém-leves


Hozzávalók 4 személyre: 1-1 8 dl-es barack és meggykompót, 2 dl tejszínhab, fahéj.

Elkészítése: A gyümölcsöket külön-külön leturmixoljuk 1-1 dl tejszínhabbal, majd annyi levet öntünk utána, hogy kellemes krémleves állagot kapjunk. Egy kelyhet a kezünkbe véve féloldalt tartva kanalazzunk először az egyikből, majd a kelyhet lassanként kiegyenesítve a másik levesből is. A baracklevest fahéjjal megszórva, tejszínhabbal, meggyel díszítve, jól behűtve kínáljuk.

Megjegyzés: gyerekek kedvenc levese, nyári forróságban nagyon üdítő. Mivel a kompót eleve édes, cukrot már nem igényel.

2012. augusztus 29.

Reggeli zsömlébe rejtve


Hozzávalók 1 szendvicshez: 2 szelet gépsonka, 2 salátalevél, 1 zsömle, 1 tojás, só, bors.

Elkészítése:

A tojásból tükörtojást készítünk, sózzuk, borsozzuk. A fennmaradó zsiradékba egy pillanatra beledobjuk a gépsonkát, megfordítjuk, majd kivesszük. A zsemlét kettévágjuk, az aljába akkora üreget vágunk, hogy a töltelék beleférjen. Alulra egy salátalapot fektetünk, ráhelyezünk egy sonkaszeletet, erre a tojást, majd újabb gépsonka szelet, illetve egy levés saláta kerül. A sort a zsömle tetejével zárjuk.

2012. augusztus 28.

Sólet bográcsban




Hozzávalók 10-12 személyre: 1,5 dkg fehérbab, 1,5 dkg füstölt csülök, vagy más húsféle, 1-1,5 kg  füstölt kolbász, 30 dkg füstölt húsos szalonna, 4-5 hagyma, babérlevél, só, bors, ízlés szerint köménymag, pirospaprika.

Elkészítése:

A babot és a füstölt húst előzőleg áztassuk be, így hamarabb megfőnek és könnyebben emészthetővé válnak. A szalonnát bőrével együtt közepes kockákra vágjuk, a bogrács aljába dobjuk kisülni. A hagymát megpucoljuk, ugyancsak kockákra vágjuk, majd a már üveges szalonnához kavarjuk. Együtt dinszteljük, ezután hozzáadjuk a pirospaprikát, ezzel elkavarjuk, és felengedjük vízzel. Beletesszük a babot, a kisebb darabokra vágott csülköt, és felengedjük annyi vízzel, ami ellepi. Ekkor még ne sózzuk, mert meglehet a füstölt hústól elég sós lesz, de szórjuk meg borssal, és ha szeretjük őrölt köménnyel is. Lehetőleg ne túl erős tűzön, néha megkavarva főzzük majdnem készre. Amikor otthon készítjük, figyeljünk rá, hogy lassan főzzük, így lesz szép szaftos. Amikor majdnem kész, megkóstoljuk, szükséges-e még sózni, majd hozzáadjuk a nagyobb darabokba vágott kolbászt, ezzel még főzzük egy kicsit, majd a tűzről levéve friss kenyérrel fogyasztjuk.

2012. augusztus 21.

Finom Falatok főzőtábor Nagyágon. Szuper volt:-)

Először is szeretettel köszöntök minden kedves olvasómat, hiszen épp most látom, hogy annak ellenére, hogy tényleg nagyon ritkán frissítek, viszonylag sokan látogatnak el hozzám. Nagyon szépen köszönöm, és megígérem, hogy megpróbálom behozni a lemaradásomat:-)

A hétvégi táborral kapcsolatban legelőször azoknak üzennék, akik szerencsésen nyertek ugyan a sorsoláson, de végül sajnos még vissza sem jeleztek, hogy nem jönnek el, hogy legalább átadhattuk volna a helyüket másoknak. Tehát, nagyon sajnálom, hogy végül úgy döntöttek, kimaradnak belőle, mert egy nagyon kellemes hangulatos eseményről maradtak le.



Sétálni is jutott időnk, nagyon szép helyeken jártunk

Ahogy az lenni szokott, az ember eleinte aggódik az ilyen rendezvények miatt, hiszen az Erdélyi Konyha gondozásában még effélére nem került sor. Hogy lesz, mint lesz? Mit főzzünk, mikor, mennyit, stb? Így volt ezzel Csatlós Erzsébet, a Finom Falatok főszerkesztője is, míg végül Varga Károllyal, a kiadó igazgatójával egy nagyszerű kompromisszumra jutottak: nem görcsölnek emiatt, inkább hagyják, hogy úgy alakuljanak a dolgok, ahogy mindenkinek jó lesz.



Zsófika és a borjúragu leves

Bár volt néhány elképzelés, ez inkább csak irányadó volt, azt, és akkor főztünk, amiben együtt megegyeztünk. Nem volt nehéz, hiszen a kiadó borjú, csirke és halhússal készült az eseményre.



Fenti képen ifjabb és idősebb Nándi, illetve Éva. Alul Karcsi édesanyjának süteménye. Köszönjük szépen, nagyon finom volt! (Természetesen ennek is meglesz a receptje)
Megjegyzés: Nándi, az idősebb, nagyon aranyosan anya-rabszolgának, és apa-rabszolgának nevezte magukat, hiszen nagyon aranyos kisfiukat egyetlen percre sem hagyták felügyelet nélkül.

Amikor Karcsi azt mondta, hogy csirkebőr-tepertőkrém is lesz, csak néztem mint hal a vízben. Vártam ám nagyon, mi lesz belőle, és amikor elkezdte levágni a csirkék bőrét egyre kíváncsibb lettem, mi sül ki ebből. Nos, az utóbbi idők egyik legnagyobb döbbenete volt számomra, amilyen szépen kisült a bőr, és mennyi zsírt engedett! A tepertőből (már ami maradt, mert mindenki meg akarta kóstolni) végül valami nagyon finomság lett. Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy talán a legsikeresebb étel lett, pedig volt még néhány! Kép róla Évánál.



Fent: nyalakodunk, lent kapros, ordás palacsinta, és az ebéd egy része

Édes kisfiam elkapta a pillanatot, és levett minket, ahogy az aprítógép késére tapadt tepertőkrém maradványokon osztozunk :-)) Sajnos a Gabriellából csak egy kéz látszik, tanulni kell még a gyereknek fotózni..

A recept benne lesz a Finom Falatokban, megéri elkészíteni, tényleg gasztronómiai élményt nyújt. Azok számára pedig áthidaló megoldást nyújthat, akik nem szeretik a bőrt főve a húson látni.



Fent Ibolya és a szilvás sütemény, alul: egyesek főznek, mások esznek :-)

Vendégeink közül egy gyergyói házaspárnak sajnos már szombaton el kellett utaznia, mert esküvőre voltak hivatalosak, de Ibolya (aki pillanatok alatt belopta a szívünkbe magát őszinteségével és nyíltságával), egy nagyszerű süteménnyel készült, ami általános tetszést váltott ki, hiszen szilvalekvárt kell bele kavarni ?!. Ettől nagyon finom szaftos, illatos és puha lett, és nagyon ízletes is. Recept ugyancsak a Finom Falatokban! :-) Azért egy képet feltöltök róla, étvágyhozónak! :-)




Éva papanasi sütije, azaz túrófánk. Nagyon-nagyon finom volt, úgy elfogyott, mint a huzat. Alul: mit megteszünk egy fotó érdekében?!





Fent: János és Gabriella, jobb alul Ádám és Éva (hihi) kártyázás közben, illetve Karcsi megérdemelten pihen, hiszen egész nap a konyhában főzött a csapattal.

Hála istennek, gyorsan kiderült, hogy mindenki nagyon kedves, és igencsak szeret főzni, így a társaság János nevű, budapesti tagja is, aki eleinte kissé nehezen oldódott fel, igaz később is csak ritkán szólt, de akkor ütött:-)



Fent Gabriella, Éva és Karcsi, lent Ádám fiam, illetve a mindig mosolygós János.

Párja, Gabriella sem volt túl beszédes, de valami hihetetlen ráérzéssel talált meg mindent a házban, amit legalább hárman kerestünk. Nagyon szorgalmasan dolgozott együtt velünk, és le sem tagadhatta volna, mennyire szeret főzni.


Pillanatképek, illetve a franciasaláta, és Karcsi sajtos, virslis omlettje, tepsiben sütve. Rrrropogós széllel:-)

Egy másik házaspár, Nándi és Gabriella Szegedről érkezett, angyali kisfiúkkal, Nándikával, aki ellenállhatatlanul vonzódik a paradicsomhoz, és olyan jó étvággyal eszik, hogy öröm volt nézni.

Együtt főztünk és ettünk, és az ilyesmi nagyon összee tudja hozni az embereket. Több kellemes meglepetés is ért ezen az alkalmon, és azt mondom, nagy kár lett volna lemaradni róla. A Finom Falatos lányokkal nagyon jól összedolgoztunk, és olyasmiben is kisegítettük egymást, amiről a másik esetleg megfeledkezett. Köszi Éva! :-))



Zsófika, János és Eszterke


Az esték éjszakába nyúló beszélgetésekkel teltek, amin komoly és komolytalan témák egyaránt terítékre kerültek, de volt péládul kártyajáték is, amelyen olyan mulatozás vette kezdetét, amilyenről már nem is képzeltem volna, hogy képes vagyok még. Hahotázás és izgalom a köbön, szuper este volt.

Fent, kurkumás borjú, kuktában főzve (recept lesz a Finom Falatokban). Omlós, fűszeres, hmmm. Alul egy kis ízelítő Nagyágból.


Nos, arról, hogy mennyire jól éreztük magunkat, mesélhet-e beszédesebben más, minthogy ott maradtunk Károly nyakán még egy napot, és a tervezett vasárnap helyett, csak hétfőn indultunk haza:-))

Nincs mindenről képem, mert Évával megosztva fotóztunk, de úgy gondolom, egy  kis ízelítőnek ez is megteszi:-) Személyesen megköszönöm mindenkinek a részvétet, nagyszerű alkalom volt, és remélem, lesz még részünk hasonlóban! :-)

2012. augusztus 1.

Erdei gyümölcsös ribizlikehely


Hozzávalók nagy adaghoz: 4 dl joghurt, 2 dl tejszínhab, 15 dkg friss, vagy fagyasztott erdei gyümölcskeverék, 10 dkg cukrozott, friss, vagy mélyhűtött ribizli, ha szükséges kevés porcukor.

Elkészítése:

Az erdei gyümölcsökből és a ribizliből egy keveset elteszünk a díszítéshez, a megmaradt gyümölcs felét leturmixoljuk. A másik felét épp csak összetörjük, hogy darabos maradjon. A tejszínből kemény habot verünk. A gyümölcsöket elkavarjuk a joghurttal, majd a tejszínhabbal, és mélyhűtőben lefagyasszuk. Tálalás előtt röviddel kivesszük, hogy kissé felengedjen, majd kis gombócokat vágunk belőle. A félretett ribizlit leturmixoljuk, ezt a kehely aljára kanalazzuk, a többi gyümölcsöt a tetejére szórjuk.

Megjegyzés: minél többször kavarjuk alaposan össze a parfét fagyasztás közben, annál lazább, krémesebb állagú lesz.

2012. július 31.

Burgonyás halsaláta

Egyik legkedvesebb, ami elég furcsa, mert eddig nem bírtam az olajos halakat. Mi több, a halakat sem, pedig régen szerettem. Furcsa, hogy változik az ember.
Citrommal az igazi.

Hozzávalók: 8 közepes burgonya, 4 tojás, 3 dl majonéz, 2 kanál tejföl, 1 doboz olajos tonhalkonzerv, 2 szál zöldhagyma, citromlé, só, fehérbors.

A burgonyát héjában megfőzzük, megpucoljuk és kihűtjük. A tojásokat keményre főzzük. A krumplit kis kockákra vágjuk, hozzákavarjuk a kis karikákra vágott zöldhagymát, megsózzuk, borsozzuk.  A majonézt a tejföllel elkavarjuk, hozzáadjuk a krumpli salátához, citromlével utána ízesítünk. A halat tetszés szerint kis darabokra vágva adhatjuk a salátához, de akár egyben is kínálhatjuk a krumplihoz, ugyanúgy, ahogy a tojást is.

2012. július 30.

Grillezett banán

Fagyi nélkül nem az igazi. Együtt viszont finom! :-)

Hozzávalók 4 személyre: 4 kissé még zöld, kemény banán, cukor, vaníliafagylalt, tejszínhab, mandulaforgács.

Elkészítése:

A banánokat hosszában kettévágjuk, megszórjuk kevés kristálycukorral és mandulaforgáccsal, parázs fölött addig sütjük, míg meg nem puhulnak. Ezt villával ellenőrizhetjük. Azonnal, forrón kínáljuk, mellé jéghideg fagylalt, tejszínhab illik.

Megjegyzés: otthon, sütőben is elkészíthetjük, de igazán finom ízt parázs fölött kap. Nagyszerű finomság kirándulásokon, amikor elfog bennünket és édes ízek utáni vágy. Készíthetjük csokoládéöntettel is, de akár úgy is, hogy a banánt egyben hagyva csak a héját hasítjuk fel, kissé szétnyitjuk, majd kis csokoládédarabokat illesztünk bele, azzal együtt sütjük puhára.

2012. július 29.

Okroska – ukrán uborkaleves

A megleptés ételkategória. Nem hittem volna, hogy az uborkaleves ízleni fog, de kellemes csalódást okozott.

Hozzávalók 4 személye: 8 dl joghurt, 4 burgonya, 4 tojás, 2-3 cikk fokhagyma, 2 kanál olaj, só, fehérbors, zöldkapor, pár levél petrezselyemzöld.

Elkészítése:

A burgonyát egyben, enyhén sós vízben megfőzzük. A tojást is keményre főzzük. A fokhagymát összezúzzuk. A joghurtot az olajjal kikavarjuk, belereszeljük a kihűlt krumplit, a jól megmosott uborkát, elkavarjuk, sóval, borssal ízesítjük. A zöldkaprot és a petrezselyemzöldet apróra vágjuk, a leveshez kavarjuk, majd az egészet legalább fél órára hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. Tálaláskor a főtt tojással kínáljuk.

Grillparti


Hozzávalók 8 személyre: 20 dkg füstölt zsírszalonna, 8 csirkemáj, 8-12 szelet bacon szalonna, 8 szelet taraj, 2-3 szál csípős, vékony kolbász, 1 pulyka melle, fél kistök, 3-4 zöldpaprika, 3 vöröshagyma; a körítéshez 40 dkg joghurt, 5-10 dkg uborka, friss zöldkapor, petrezselyemzöld, só, 5-6 paradicsom, kisebb fej saláta, 1 köteg újhagyma, cukor, ecet; a tarajpáchoz sertés grillfűszer, olaj; a nyárspáchoz csirkefűszer.

Elkészítése: a tarajhoz a grillfűszert annyi olajjal kavarjuk el, hogy jól kenhető masszát kapjunk. Egy ecsettel bekenjük a húsokat, majd letakarva hűvös helyen, hűtőben érleljük. A pulyka mellet 4-5 cm széles csíkokra vágjuk, majd 1,1-5 cm vastagon felszeleteljük. Beszórjuk a csirkefűszerrel, majd ezt is pácolódni hagyjuk. A májat jól megmossuk, lehártyázzuk, majd kettőbe vágjuk. Ha túl nagyok, ismét kettévágjuk, hogy kisebb darabokat kapjunk. Hideg vízbe áztatjuk.

A szalonnáról levágjuk a bőrét, 4-5 centiméter széles csíkot vágunk belőle, majd nagyon vékony szeletekre vágjuk. A hagymát megtisztítjuk, és kisujjnyi vastag szeletekre vágjuk. A paprikából 3-4 cm kockákat vágunk. A kistökből fél centiméternyi karikákat vágunk, majd négy részre vágjuk. A kolbászt kb. 3 cm vastagon felkarikázzuk.

A nyárshoz a hozzávalókat egyenként váltakozva úgy húzzuk fel, hogy a hús és a kolbász mindkét oldalára kerüljön egy vékony szalonnaszelet. Parázs fölött sütögetni kezdjük, közben többször is megforgatjuk. A hússzeleteket is szép lassú tűz fölött sütjük készre. Közben időnként a húst megspricceljük kevés vízzel, így az omlósabb, puhább lesz.

2012. július 20.

F.F. azaz Finom Falatok. Újra!:-)

Sziasztok:-)
Gyógyíthatatlan mániám van, bevallom. Alig bírom kivárni az Erdélyi Konyhás kiadványok megjelenését. Minden hónapban várom, hogy kézbe vegyem, átlapozzam végre. Ez az egyetlen oka, amiért nemharagszok az idő túl gyors múlására - mert amúgy de, bizony. Mert nagyon telik sajna...
Szerintem nagyon szép lett a borító :-)

A lényeg:-)
Immár az újságárusoknál a Finom Falatok legújabb száma. Száz oldalon csupa rejtvény-csupa recept és olvasnivaló :-)

Ahogy mondani szoktam: vegyétek, vigyétek, szeressétek úgy, ahogy mi:-)

Apropó, jó hír: megvan a hét nyertesünk, akikkel Nagyágon főzünk majd jókat augusztusban. Jó buli lesz! Gratulálunk nekik!

2012. július 3.

És tessék, már megint!

Az ember azt hinné, hogy egy idővel mindent meg tud szokni, vagy éppen elun. Nem tudom mi lehet ebben a mi kis Erdélyi Konyhánkban, de én minden hónapban újra és újra élvezem. Na meg újra és újra átlapozom. Először csak úgy hirtelenjében, hogy elüssem azt a nagy kíváncsiságomat, utána meg alaposan, komódosan. Mert jól esik, mert az enyém, a mienk, az olvasóké, mert erdélyi, mert magyar...

Mert ezek az ételek mind kipróbáltak. Mert nem egy egész hadsereg készíti el az ételek fotóit, hanem a kimerült háziasszony-szerkesztő, akit ráadásul sokszor már nyaggat a família, hogy enne már..

Mert igazi és valódi, mert emberközeli és bármikor elkészíthető. A legtöbb recepthez való pedig megtalálható a fagyasztóban, kamrában. Vagy ha nem, akkor meg a sarki boltban.
Na lássuk, miről is beszélek:-)




A júliusi lapszám megint nagyon szép lett. A borító vonzó, a vezércikk pedig megér egy kisebbféle misét Hazug Pista történetével, na meg Török Zoltán halászati üzenetével, amit nem ártana megfontolni. Egyet értek vele, a mi asztalainkra szinte már csak ünnepnaponként kerül halhús az asztalra. Vagy nem...(Aktuális: hallottátok, hogy a pangasius állítólag mérgező? A net tele van vele, mi a véleményetek róla?)

A hónap háziasszonya a mindig mosolygós Zsuzsika, aki elsősorban a nagyon guszta csirkegombóclevesével mozgatta meg a fantáziámat, na meg a tepsis csirke vele sült krumplival is. De nagyon! :-)

A teljesség igénye nélkül említeném meg a különdéle rovatokat, így például egy igazi kuriózumot, a bukovinai ízeket, amit a kiadó igazgatója, Varga Károly tolmácsolt nekünk. Megjegyzem, én nagyon szívesen olvastam a rövid visszaemlékezést is gyerekkoráról. Engem mindig meghat, ha valaki a gyerekkorról, felmenőiről mesél. Ezek vagyunk mi, ezek a gyökereink. Sokan sajnos szégyellik honnan jöttek, ami nagy-nagy baj. Egyrészt ez előbb-utóbb megbosszulja magát, mivel a gyökereket sosem lehet kitépni a szívből (vagy igen?), másrészt mert az ember olyan, mint egy sodródó levél, ha csak teng-leng az új világban. Nem gond, ha elkerülök a nagyszüleim, szüleim földjéről, de tudjam, honnan jövök!
Szóval nekem jólesett ez a pár sor Karcsitól. Nem mellékesen, a málés receptek is igen ínycsiklandozóak..

Edóka ismét karcsúsodós receptekkel jött, Éva többek között a habos gyümölcstekercsével alkotott nagyot.
Adél receptjei és képei ismét nagyon szépek lettek, az egyiptomi torta pedig igazi különlegesség, tuti, hogy elkészítem, talán épp édesapám közelgő születésnapjára!
Gál Edit pénztárcakímélő és tápláló, Sütő Edith "tüzes", Jutka meg paprikás receptekkel tette hozzá a magáét.
Csatlós Erzsébet nagyszerű nyári reggelikkel, na meg három ígéretes grillpáccal készült, Barabás Orsolya pedig Szezá... Éléskamra tárulj! felkiáltással rámolta ki a kamrát, hogy nekünk finomakat mutasson.
Mindenki Kicsi Zsigája egészen biztosan ínyére főzött Török Zoltánnak, hiszen két nagyon jó halas recepttel, közöttük a saját ízlése után elkészült halászlével örvendezteti meg az olvasót. Én márpedig tudom, hogy van neki ilyetén ízlése, mert Gyulán olyan vadaspörköltöt ettem a keze alól, hogy csuhaj.

Tibi ínyencségeit Berecki Emőke tolmácsolja, a kijevi csirkemell nagyon harapnivalóan néz ki.
Jómagam citromos, nyári hűsítő ízekkel, illetve a "lépésről lépésre" rovatban egy családi kedvencet mutatok be, tejfölös, zöldséges hús formájában.
Ottilia barakosat és szarvast készített, vendégbloggerünk, Gerlachfalvy-Hajós Réka pedig igazi nyári, könnyű ételeket, Ozsváth Berényi Timka csíkszeredai tinink úgyszintén. A hónap olvasói receptjei, a brassói Sándor Csilla tolmácsolásában sem különben ínycsiklandozóak, például a gombakrémes szűzpecsenye igencsak megfogja a fantáziát.

Gasztronovellával Török Zoltán, megfejtendővel Csatlós János, horoszkóppal és horoszkóp-menüvel én jelentkezem, ahogyan eme lapszemlével is.

Mert hát nem bírom megállni, hogy ne tegyem:-)

A kiadó, a szerkesztők és a közreműködők nevében egyaránt kívánok nagyon jó lapozgatást, sok-sok kipróbált receptet júliusra, na meg minél több kellemes hűsülést is:-)

2012. június 19.

100 Skandi újra!

Hát, amikor fiatal voltam (na, nem volt az olyan rég... :-)). ), szóval, akkoriban még nem lehetett kapni olyan szép kiadványokat, mint a Corvin kiadó számtalan érdekessége, többek között a rejtvénymagazinok, pedig hajh, de vágytunk rá, mi, információéhes ifjúság.



Még szerencse, hogy lassan negyvenévesen sem csökkent az étvágyam, és ahogy a dolgok állnak, nem éhezek egyedül. A televízió és internet ellenére ma is dúl a keresztrejvényfejtés divatja, ami nem csoda, hiszen nagyszerűen kikapcsol, ráadásul úgy, hogy közben az agy pedig felpörög. Valódi szellemi felfirssülés ez, amire ha egyszer rászokunk, nem nagyon tudunk lemondani..

De hát miért is tennénk, mikor olyan színes és érdekes kidványok is rendelkezésünkre állnak, mint a 100 Skandi, ami immár negyedik hónapja, hogy havi kiadásban jelenik meg, száz skandival és számtalan izgalmas, vicces, gondolatébresztő írással.

A kiadvány Romániában és Magyarországon is kapható, emitt 6,50 lejért, amott 490 forintért.
A szerkesztők nevében is nagyszerű szórkozást és kellemes kikapcsolódást kívánok mindenkinek:-)

Megjelent az Erdélyi Konyha kistetsvére, a Finom Falatok!

Az Erdélyi Konyha gondozásában immár a harmadik szám is kikerült az árusítókhoz, sok-sok rejtvénnyel és finom ételek receptjével, illetve némi olvasnivalóval fűszerezve.

Míg a rejtvények között a sokszínáség elvén mindenféle fejtörőt találhatunk, addig az ételek a könnyű elkészítésre koncentrálódtak, mivel ugye nyár van, és meleg ... kinek van ilyenkor kedve sokáig a konyhában időzni?

Maximum időnként kirohanunk egy-egy hideg sörért, ami a rejtvények mellé igazán jó kis motiváló tud lenni, főleg ha előte már leteszteltük valamelyik receptet is a magazinból. Mindenki találhat ínyére valót a számban, saláták, levesek és főételek sorakoznak, de idényhez illő desszerttekkel is bűnözhetünk egy kicsit. Ha már úgyis jól csúszik a sör mellé:-)

Edélyben 4,50 lejért, Magyaországon 390 forintért már vihető:-) Kellemes szórakozsát, és jó étvágyat kívánok hozzá a szerkesztők és a kiadó nevében is:-)

2012. június 14.

Ínygyulladás hatékony és gyors kezelése természetesen - prűdek, finnyásak most ne olvassanak

Alább egy olyan témát érintek, amitől az én étvágym is elmenne, ha másnál olvasnám, illetve sokat gondolkodtam azon, egyáltlán megírjam-e. Tudom, hogy nem éppen gasztroblogra való téma, de mivel állítólag a népesség 90 %-a küzd időnként ínygyulladással, és nekem sikerült gyors és nagyon hatékony kezelést találnom rá, gondoltam megosztom, hátha másnak is segíthetek vele.

Tehát megkérlek kedves olvasó, csak akkor olvass tovább, ha nem vagy finnyás, illetve ha esetleg magadnak, szeretteidnek szeretnél segíteni a nagyon is kellemetlen fogínygyulladás valóban hatékony és gyors, vegyszermentes és olcsó kezelésében.

-


Sosem volt még ínygyulladásom, legalábbis olyan mértékben nem, ami ilyen komoly panaszokat okozott volna. Abban reménykedtem, hogy elmúlik, de a harmadik nap eldöntöttem, hogy felhívom a fogdokinénit, nincs mese, menni kell, pedig utálom a gyógyszereket, amit nyilván kaptam volna rá. Azaz, gondolom.

Annyira fájt már pár fogam alatt az íny, és sugárzott át a fogakra, sőt az állra is, hogy nemhogy enni, de már inni is fájdalmas volt. Piros és duzzadt volt, igazán nagyon fájt
.
Mivel még korán volt, és iszonyúan égett, vagy lázas volt nem tudom, és a hidegvíz sem segített rajta, amivel borogattam, sőt, még a csodaszerem, a svéd csepp sem, úgy gondoltam, megpróbálok az interneten keresni valami megoldást, ami legalább a lázát lehúzza kissé. Ahogy olvasgatni kezdtem, mindenhol azt találtam, hogy az oka a nem megfelelő szájhigiénia. Az első reakcióm az volt, hogy káromkodtam. Ha valaki, akkor én aztán sikálom a fogaim, erre szükség is van, mert annak ellenére, hogy nem kávézok, nem cigizek, az utóbbi időben kissé megsárgultak.

Végül is mind olvasgattam tovább, és nem tudom honnan, de egyszerre beugrott, hogy nem is olyan régen írtam a szódabikarbónáról, mely többek között fertőtlenítő hatású is. Azelőtt pedig azt olvastam, hogy az ínyeket jól meg kell dörzsölni, hogy az ott tenyésző (Úristen!) baktériumokat eltávolítsuk.

Egy kicsit féltem nekiállni, mivel érintés nélkül is nagyon fájt, de saját tapasztalatomból mondhatom, hogy hihetetlenül hatásos volt. Igaz, fájt, de ahhoz képest amennyire önszorgalomból tette, nem is volt vészes. Jó sokáig, és alaposan kimostam, sikáltam, amennyire csak tudtam a nyelvemet is, és láss csodát, szinte azonnal megkönnyebbültem. Persze a szódabikarbónának nincs jó íze, de kit érdekelt ez akkor? Alaposan kiöblítettem a számat, és minimális időn belül sokkal jobban érezztem magam. Nemsokára a "lázasság" teljesen elmúlt, és alig valamivel később a duzzadás is lelohadt. Még háromszor sikálgattam át az ínyeket, de az utolsó alkalommal már csípett, gondolom a szódabikarbóna kikezdte az ínyeket. Az este már nyugodtan vacsoráztam, gyakorlatilag minden panasz nélkül.

Ma reggel már úgy ébredtem, minthe semmi sem történt volna. Azért pár napig még szódabikarbónával mosok fogat, illetve utána hetente egyszer alaposan átdörzsölöm majd az ínyeim, és ezt a gyerekekre is rá fogom kényszeríteni.
Mindezek tetejébe a fogaim mintha veszítettek volna valamennyit a sárgás elszíneződésükből...

2012. május 29.

Hangulatjavító Erdélyi Konyha :-)

Van az úgy, hogy az embernek olyanja van. Nem kell ragozni, ilyen az élet, hol így, hol úgy, még akkor is, ha nincs is rá ok, csak úgy ni jön. Megesik, hogy az efféle ragacsból egy pillanat alatt kiránt valami, egy telefonhívás, egy SMS, egy jó hír, vagy csak egy puszi valamelyik csibétől. Ma is egyikük, a leányka hozta meg a jó kedvet, amikor betoppant az új Erdélyi Konyhával. Amikor a kezembe vettem elöntött egy kíváncsisággal teli izgalom, de amikor belelapoztam, az érzések kavalkádja kezdett bennem dolgozni. Egy szép borító cuki kis gyerekekkel, máris arra invitál: lapozz fel!

Aztán ott van Orsi hangulatos vezércikke, aki olyan ügyesen lavíroz bennünket az emlékei között, hogy egy kissé már részesének éreztem magam. Éva csodálatos háziasszonya a hónapnak, és gyönyörű képeket készített a kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló receptjeivel. És itt is egy izgalmas cikk a kürtöskalács készítéséről, szép és élő képekkel, gratulálok Katalinnak, nagyon szép anyag lett. A magam rovatát is örömmel fedeztem fel, melyben könnyen elkészíthető vacsorákkal rukkoltam elő.

Zsófika megtörte az átkot: egy kellemetlen élmény után úgy gondoltam eddig, sosem ennék többé nyulat, ám ezek az ételek olyan nyálcsorgatóan néznek ki, hogy ide vele belőle! Jutka pedig ismét nagyon szépeket alkotott csirkére hangolva, de istenien néz ki az epres finomsága is.

Zsuzsika vegetáriánusan izgató ételeit jó ízzel fogyaszthatják a mindenevők is, a sárgarépafasírot mindenképp ki fogom próbálni, szuperül néz ki. Ahogy mondani szokják: viszem a receptet… És természetesen a gyerekkonyhába is finomságokkal készült a csöppségeknek.

Jaj, hát legszívesebben mindent bejegyzetelnék ide. Gyönyörű képek, izgalmas receptek sorakoznak: Gál Edith például mentás krémlevest készített, na meg fantasztikus süteményeket. Sütő Edith meg kész ízorgiát: az aszalt paradicsomos csirketekercse nagyon bíztató! Tőle még hátizsákba való finomságokat is láthatunk, hiszen itt a nyakunkon a kirándulószezon, hála Istennek:)

Adél már a képekkel is jóllakat, tényleg gyönyörűek, ő zöldbabos finomságokkal készült szezonra, míg reformháziasszonyunk Edóka ízletes ételekkel bíztatná le rólunk a kilókat. Edó édesen és sósan is ordázik, míg Ottilia édesköménnyel készült ételeket mutat be az olvasóknak, illetve részletesen bemutatja a juhtúró készítését, finom receptekkel tűzdelve meg rovatát, na meg még egy vaddisznókarajos recepttel is kedveskedik. Ez aztán nem olyan sötét, rágós kinézetű husi, amilyet az ember elsőre elképzel a vaddisznóról.

A hónap Erdélyi Konyhás férfiséfje ezúttal Gyergyószentmiklósról küldött recepteket, ő Gál Árpád, és az erősebbik nem egyik kedvenc levesét, pacallevest készített, egy másik férfiszív-melengető étellel együtt. Tibi az ínyenc, tordai pecsenyével és gesztenyés muffinnal indítja be a fantáziánkat, Orsi pedig tovább gondolta a lekvár főzést.

Egy nagyon édes, csupa mosoly kis tini, Kiss Adrienn egyik kedvencemet készítette el, a csokis epret, tejszínhabbal… No comment!

Egy kedves blogíró, Terna Melinda ezúttal a vendégbloggerünk, illetve egy olvasónk is szép, színes ételekkel készült, például olyan ínyencséggel, mint a málnás palacsinta. Török Zoltán gasztronovellája pedig ízig-vérig a szám ízének való, igazán elszörnyülködtem az eldobott csirkeszárny meg hát gondolatára. Brrr… Gratulálok Zoltánnak az íráshoz!

Legvégül eljutottam a pályázati játékhoz, amit a Corvin rejtvények főszerkesztője Csatlós János szerkeszt, illetve szívem csücskéhez, a horoszkóphoz.

Ez időben úgy negyvenpercnyi elfoglaltságot jelentett. Mármint a magazin végig böngészése. Aztán mire a végére értem rádöbbentem, hogy tulajdonképpen nekem már-már relaxációs művelet az átlapozás. Eddig fel sem tűnt, hogy hónapok óta egyféle szertartással böngészem a lapot. Amikor hazaérek vele, először készítek egy finom kapucsínót, elvonulok a kis kanapémra, és elkezdem az elején: borító, vezércikk, stb. De ez jó. Sokfél okból is jó. Először is mert ez a lap szép, és tartalmas. Na meg azért, mert ez a lap az enyém is személyesen, mert kézzelfogható levetülése a vágyaimnak, imádom, hogy részese vagyok. Mert Mi mindannyian szerkesztjük, a „Karcsi angyalai” avagy az Erdélyi Konyhás lányok, akik mind imádjuk, hogy részesei vagyunk. Mi, mint szerkesztők és Olvasók, akik szeretünk főzni, sütni, enni és inni. Szeretünk recepteket megosztani egymással, és örömet szerezni szeretteinknek a finom falatokkal. Mi, így együtt, akiket összeköt ez a magazin, erdélyieket, magyarországiakat, nőket és férfiúkat, kezdő, haladó és profi szinten egyaránt:)

2012. május 21.

Zöldséges rakott burgonya





Hozzávalók: 1 kg burgonya, 6 tojás, 20 dkg zöldborsó, lehet üvegből vagy fagyasztott, 3 dl tejföl, 2 sárgarépa, 1 vöröshagyma, 1 púpos evőkanál liszt, csombor, só, bors, olaj, ételízesítő, morzsa.

Elkészítése:

Lehetőleg piros héjú krumplit válasszunk, az nem fő szét elkészítése során. Alaposan megmossuk, majd héjában megfőzzük, hideg vízben kihűtjük. Közben a sárgarépát kevés ételízesítővel vízben puhára pároljuk. Mielőtt készre főne, hozzáadjuk a borsót is. Ha üvegből használjuk a borsót, nem kell megfőznünk. A zöldségeket leszűrjük. A tojásokat keményre főzzük, majd hideg vízben hagyjuk kihűlni.


Megpucoljuk a krumplit és a tojásokat is. Egy tűzálló edény alját olajjal vagy margarinnal kissé kikenünk, megszórjuk a morzsával, majd egy réteg krumplit szeletelünk rá, sóval, borssal és csomborral megszórjuk. Ez utóbbiból csak keveset tegyünk, mert intenzív íze zavaróvá válhat. Rákarikázunk 3 tojást, majd megszórjuk a nem túl kicsire vágott répa és a zöldborsó felét. Ezeket is megszórjuk sóval, borssal, csomborral. Újabb réteg burgonya, ízesítés, tojás, majd a zöldségek következnek, amit ugyancsak megszórunk sóval, borssal, csomborral. A tetejére vágjuk a maradék krumplit. Elkészítjük az öntetet. Ehhez a vöröshagymát apróra vágjuk, majd kevés olajon megdinszteljük. A tejfölt a liszttel simára kavarjuk, majd 1 dl vizet adva hozzá a hagymára öntjük, sózzuk, majd a tűzről levesszük, és azonnal, egyenletesen ráöntjük a krumplira. Az egészet fedő alatt sütjük 30 percig, majd fedő nélkül visszatéve szépen megpirítjuk.

Jó tanács: ha a tálalással várunk tíz percig, és egy éles késsel előre körbevágjuk a szeleteket, szépen kiemelhetjük az edényből.

2012. május 20.

Zöldséges burgonya kapormártással


Ez már egy könnyű kis étel, finom, ízletes, akár hús mellé is :-) A kaprot meg minden formában, bármikor. Nem szabad elfeledkezni arról se, hogy fgyasszunk az illatos, zsenge kaporhajtásokból, télen igazán üde felfrissülést hoz. Én tésztába is simán felhasználom:-)

Hozzávalók: 80 dkg egyforma nagyságú sárga burgonya, 15 dkg sárgarépa, 10 dkg brokkoli, 10 dkg édes csemegekukorica, 1 szelet zeller, petrezselyemzöld, só, bors, sajtszeletkék; a mártáshoz: 2 kanál liszt, olaj, 3-4 dl tej, só, kiskanálnyi cukor, pici ecet, zöldkapor, akár fagyasztva, mokkáskanálnyi pirospaprika.

Elkészítése:
A burgonyát megmosva, héjában megfőzzük, hideg vízben kihűtjük, megtisztítjuk. A sárgarépát hasábokra vágjuk és a zellerrel enyhén sós vízben majdnem puhára főzzük. Hozzáadjuk a jól megmosott, kisebb rózsáira szedett brokkolit is, és készre főzzük.  Leszűrjük.
A krumplikat óvatosan, hogy ne törjenek szét, kettévágjuk, majd egy karalábévájóval a közepüket kivájjuk, az üregeket sóval megszórjuk, és egy olajjal kikent tepsibe állítjuk. A répát és a zellert kis kockákra vágjuk, hozzáadjuk a brokkolit, a kukoricát, sózzuk, borsozzuk, majd beleaprítjuk a kikanyarintott krumplit is. Elkavarjuk, majd megtöltjük vele a burgonyákat. A tetejüket sajtszeletkékkel befedjük, majd forró sütőbe tolva szép aranysárgára sütjük.
Közben a mártáshoz az olajt felhevítjük, beleszórjuk a lisztet és fehéredésig kavargatjuk. Beleszórjuk a pirospaprikát, majd azonnal felengedjük kevés tejjel. Simára kavarjuk, majd lassanként hozzátöltjük a többi tejet is, folyamatosan kavargatva. Hozzákavarjuk a cukrot, az ecetet, a zöldkaprot is, és mártás sűrűségűre főzzük. Ha kíván még tejet, adjunk hozzá.
Akkor a legfinomabb, ha a krumplikat rögtön elkészültük után feltálaljuk.
Tipp: ha a burgonyák nem akarnak megállni a tepsiben, az aljukból vágjunk le egy keveset, így már nem fognak eldőlni. A levágott burgonyát adjuk a töltelékhez.

2012. május 18.

Pirított diós sütemény

Az az igazság, hogy rádöbbentem, hogy vágyakozom az efféle, lassan kiutált sütik után. Nem megenni, hanem elkészíteni. Nagyon szívesen emlékszem vissza azokra az időkre, amikor hasonlókat sütöttem, főleg mivel édesapám ezeket szereti. Na, meg a lakodalmas sütikre is, amikor még háznál sütötték a finom sütiket. Mennyire szerettem nézni, ahogy az asszonyok ügyeskedtek.. .

Azon gondolkodtam, milyen összefoglaló nevet adjak ezeknek a sütiknek? Retró-sütik? Nem tudom:-)
De elhatároztam, hogy szépen lesütögetem az ötleteimet, mert ezekben vagyok igazán kreatív. Lám, már az első is finomra sikerült:-)
Hozzávalók: 30 dkg vaj, 20 dkg cukor, 10 dkg egész dió, 9 tojás, 9 kanál cukor, 9 kanál liszt, 2 kanál őrölt dió, 6 dl + 2 kanál tej, 1 kanál kakaó, 1 kanál mák, 1 csokoládés és 1 vanília puding, 1 sütőpor, 0,5 dl olaj. 
Elkészítése:
A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéket keményre verjük, majd kanalanként hozzáadjuk a cukrot, amivel tovább verjük, míg elfogy a cukor, majd lassanként belecsorgatjuk az olajat is. Végül beleszórjuk a sütőport és fakanállal óvatosan elkavarjuk. Ekkor három részre osztjuk, az egyiket kivesszük egy kisebb tálba. Ehhez hozzákavarunk 3 kanál lisztet és a kanál mákot. Papírral bélelt közepes méretű tepsibe simítjuk, majd 10-15 perc alatt megsütjük. A megmaradt masszába mixerrel beledolgozunk 6 tojás sárgáját, majd kétfelé vesszük. Az egyikhez hozzá kavarunk 2 kanál őrölt diót és 1 kanál tejet, majd ezt is kisütjük. A harmadik részhez adjuk a kanál kakaót és tejet, és jól kidolgozva ezt is készre sütjük. A lapokat kihűtjük.
Közben a pudingokat egyenként kavarjuk el 10-10 dkg cukorral és 3-3 dl tejjel, főzzük keményre, és hagyjuk kihűlni. Közben a 10 dkg diót törjük kisebb darabokra, és egy serpenyőben pirítsuk meg. Fújkáljuk le róla a levált léhát, majd daráljuk le. Adjuk a kihűlt vaníliás krémhez, majd a puha vaj felével kavarjuk habosra. A csokoládés pudingot is kavarjuk habosra a vajjal.
Ezután összeállítjuk a süteményt: alulra kerül a diós-sárga lap, erre a pörkölt diós krém, amiből keveset tegyünk félre a díszítéshez. Óvatosan rányomkodjuk a kakaós lapot, erre rásimítjuk a csokoládés krémet, végül a mákos lappal beborítjuk. A tetejét lekenjük a félretett diós krémmel, majd reszelt csokoládéval megszórjuk. Azonnal kínálható, puha sütemény.
Megjegyzés: Ha valamelyik krém esetén úgy éreznénk nem elég édes, porcukorral ízesítsünk utána. Aki szereti, a csokoládés krémbe rumaromát is adhat.

Hagymagaluska-leves

A recept eredetije, kicsit másképp egy nagyon régi szakácskönyvből van. Mivel mindent szeretek ami hagyma, azonnal megragadta a fantáziámat. A kinézete ellenére könnyű és valóban nagyon ízletes, de természetesen szeretni kell hozzá a hagymát.. :-)

Hozzávalók: 2 nagy fej vöröshagyma, 2 dl tejföl, 2-3 tojás, liszt, só, bors, pirospaprika, olaj.

Elkészítése:

A hagymát megpucoljuk, apróra vágjuk, az olajban megdinszteljük. Rászórjuk a pirospaprikát, elkavarjuk, sózzuk, borsozzuk, majd annyi vízzel, amennyi ellepi tíz percig fedő alatt főzzük. Ekkor leszűrjük, a levét felfogjuk. A hagymát botmixerrel pépesítjük, de az sem baj, ha ezt a lépést kihagyjuk. A levét visszatesszük a tűzre, és kiegészítjük annyi vízzel, hogy egy liter legyen belőle, felfőzzük. Közben a hagymához kavarjuk a felvert tojásokat, és annyi lisztet dolgozunk bele, hogy szaggatható galuskatésztát kapjunk. Ezt a felforrt vízbe szaggatjuk. A tejfölt elhabarjuk a liszttel, kevés forró lét adva hozzá csomómentesre kavarjuk, és a leveshez öntjük. Felforraljuk, ha szükséges még utána ízesítünk, a tűzről levéve melegen kínáljuk.

2012. április 30.

Májusi számvetés



Az érces hangú, de bársonyos szívű rock-fenegyerek, oly régóta hirdeti, hogy úgy egészséges, ha „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás”… és el kell hinnünk neki, mert a szlogen üzenetéért vér folyt egykor. Igaz, akkor még „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” volt a szöveg, de a Beatrice frontembere egészen biztosan tudta, hogy ettől egy-két vidám cimborának összeakadna a nyelve, rekreációs tevékenységűzésük közben egy arra alkalmas kocsmában.  



Parázson sült sörös csirke, ha már unjuk a "miccset"...

Az említett cimborák talán még nem is informálódtak a fülbemászó refrén hátteréről. Pedig hosszú évekre visszavezethető, és igen elgondolkodtató az eredetijének története. 1817-ben kezdődött, amikor egy Robert Owen nevű gyártulajdonos, a brit ipari forradalom idején megfogalmazott egy követelést, melyben a munkások az embertelen munkafeltételek ellen tiltakoztak. Ebben esett szó először az addigi tizenhat órás munkaidő lecsökkentéséről. A többi gyártulajdonos nem volt ilyen megértő, így a hangadókat kitették a gyárakból, és senki nem adott nekik munkát. Hatékony elfojtása az indulatoknak. 

Alig harminc év kellett hozzá, hogy végül is változzon valami, és 1847-től a nők és a gyerekek munkaidejét lecsökkentsék tíz órára. Az emberek féltették a munkájukat, nem nagyon mertek hát elégedetlenkedni. Eltelt újabb néhány év, mire a sok hallgatás végre kipukkadt. 1856 április 21-én a ausztráliai kőművesek és építőipari munkások úgy döntöttek, hogy sztrájkba kezdenek Melbourne városában.  Példájukat ismét csak évtizedek múlva merték követni, immár Chicagóban, 1886. május 1-én. A tüntetés ismét a munkaórák lecsökkentéséért folyt, embervérrel együtt. A párizsiak már szakszervezetbe rendeződve, a chicagói eseményekre emlékezve, 1890. május 1-én követték a példát. Végül 1891-ben, a május 1-et a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepe” névvel illették meg. De még mindig nem volt általánosan elfogadott a nyolcórás munkaidő. Ezért 1904-ben, Amszterdamban mondták ki, hogy az érte folytatott harc érdekében, a világ országaiban, minden május 1-e legyen sztrájk, azaz munkaszüneti nap.

Ennyit igazán illene tudnia ennek a két komisz cimborának, hiszen ők is jó munkás emberek. Igaz, néha kicsit az ő idejük is túlnyúlik a nyolc órán. Talán nem is néha, és nem is kicsit. Abban pedig még a kocsmáros is igazat ad nekik, hogy az a kis pénzecske, amit adnak semmire sem elég. „Na, de ha csak fizetgetnek, akkor csak dolgozgatunk”- vidul fel az egyik férfi. A másik egyetérthet vele, mert helyeslően bólogat. A kocsmáros, miközben a poharakat törölgeti, bizonyítandó egyrészt saját műveltségét, másrészt azt a tényt, hogy a kocsma igenis művelődésileg fontos hely, dörmögő hangon szól oda a gondolataiba mélyedt cimboráknak: „Dolgozni csak pontosan és szépen, ahogy a csillag megy az égen.” Senki nem vitatkozik vele, így nem derül ki, hogy kijelentésével egyetértését fejezte-e ki az imént elhangzottak miatt, vagy az elvégzett munka iránti igényes hozzáállásra akarta-e felhívni a figyelmet. Az pedig külön szerencse, hogy nem ismeri a József Attila vers első részét, ami így hangzik: „Ne légy szeles./ Bár a munkádon más keres...” Félő, hogy ez a megállapítás még felzaklatta volna e két jóember kedélyét, mert az efféle kijelentések mindig felbolygatják az ember idegszálait. De a cimborák most békülékenyek, mivel ezen a napon magukat ünneplik. Lassan már készülődnek is, hiszen a népkertben majális van. 

Az ember a majálisokról azt hinné, hogy úri szórakozás volt szebb időkben, de nem, a majális a munkás ember kiérdemelt társadalmi összejövetele. Amire szükség is van, mert létezik egy nap, egyetlen egy az évben, amikor a munkás ember úgy érzi, megérdemelten pihenhet. Persze, csak ha van rá ideje, hiszen itt a jó idő, takarítani kell a kerteket, művelni a földeket, van munka elég. Egy szabad napon pedig, ha elég korán kel az ember, nagyon sokat lehet dolgozni. Legfeljebb majd este kimegy a koncertre, megiszik egy sört, elfogyaszt pár miccset, és beszélget egy kicsit a kollegákkal. Munka közben erre úgysincs idő. Sajnos legtöbbször épp a munka a téma, és izgalmas matematikai számításokra ragadtatjuk magunkat, melynek eredményeképp leszögezzük, hogy a ráfordított munka, sosem egyenesen arányos a bérezéssel. Na meg arra is, hogy ezért kár volt számolni, ezt már úgyis tudtuk.

A tömegben nem látni már, merre jár két kocsmai cimboránk. A koncertnek is vége lassan. Elindulunk hazafelé, hogy felkészüljünk a holnapi munkanapra. Mert jó is ez a szórakozás, de ebből nem élünk meg. „Aki nem dolgozik, az ne is egyék”- mondja a Biblia. A baj az, hogy aki dolgozik sem mindig azt eszik, amit szeretne. Legtöbbször megetetik. Na, de egyszer hátha jobb lesz. Talán a gyerekeinknek…
Lefekvéshez készülődve aztán még fejben összeszámoljuk mennyi pénzünk is marad a számlák kifizetése után, és hogy futja-e új cipőre a gyereknek a szétfocizott helyébe. No, majd csak megspóroljuk azt is. De most már igazán aludjunk, mert itt a reggel, és részt kell vállalnunk „az ipar és a gazdaság fejlődésében”, ahogy illik. Jó munkás emberként. 

2012. április 12.

Hamarosan megjelenik a Négy évszak gombás ételei



Ez egy nagyszerű könyv lesz mindenkinek, aki szereti a gombás ételeket. Lássunk egy kis ízelítőt belőle:




2012. április 7.

Áldott Ünnepeket!


Az Erdélyi Konyha húsvéti jókívánsága minden kedves olvasónak.-)

2012. április 4.

Magyaros locsolóváró vendégtál

A húsvéthétfő talán az egyetlen nap, amikor elnézzük férfiainknak, ha kissé maguk is „eláznak” a nagy locsolkodás közepette. A húsvét az egyik legvidámabb ünnepünk, a tavaszt, a termékenységet köszöntjük, felvidulva a kellemes, napos időben. Erdélyben még sok helyen él a szokás, hogy ezen a napon hagyományosan sonkát, kolbászt áldozzanak, szenteljenek a templomokban. Aki egyszer is kóstolt szentelt sonkát, nem tagadhatja, hogy annak valóban más íze van, mintha csak át lenne itatva a jó hírrel: „Krisztus feltámadt!” . A régi öregek, disznóvágáskor a legszebb füstölt sonkát tették félre húsvétra, ezzel is megtisztelve ezt a szép keresztény ünnepet. Melléje kolbászt, tojást főztek, sárgatúrót és tormát fogyasztottak. Bevett szokás volt, hogy egy szemernyi sem mehetett pocsékba, az étkezések utáni morzsát a tenyerükbe szedve a tűzbe dobták.

Húsvét első napján, mint karácsony első napján is leginkább szűk családi körben ünnepelünk szeretteinkkel, azonban húsvéthétfőn megkezdődnek a bolondozások. A vicces, sokszor nem is rejtetten pajzán locsolóversekkel betoppanó vendégeket pedig illik megvendégelni. Természetes, hogy az ünnep hangulatához illő hideg ételekkel, sonkával, tojással, kolbásszal, illetve süteményfélékkel várjuk őket. A hagyományos alapanyagokból tetszetős, ínycsiklandozó hidegtálat variálhatunk, igazán kevés időráfordítással, melyből egészen biztosan szívesen falatozik kicsi és nagy locsoló egyaránt.



Kolbászkrémmel töltött tojás: 5 tojást keményre főzünk, majd miután kihűltek kettévágjuk. A sárgákat kiszedjük, majd 1 kis doboz májkrémmel és 5 dkg darált kolbásszal habosra kavarjuk. Mustárral ízesítjük, ha szükséges sózzuk, borsozzuk. Pirospaprikával tetszés szerint megszínezzük, majd megtöltjük vele a tojásokat.

Sonkakrémmel töltött sajttölcsér: 5 dkg füstölt sonka, ezt ledaráljuk. Mustárral, tormával, tejföllel simára kavarjuk, majd sóval, borssal ízesítjük. 5 sajtlapot először átlósan felcsavarunk, így két sarkos tölcsérformát nyerünk. Ezután félbevágjuk, majd egy kiskanál segítségével megtöltjük a töltelékkel.

Májkrémes, sonkás sajtrolád: Ezt előző nap készítsük el. 6 db lapkasajtra lesz szükségünk. Ezt még korábban vegyük ki a hűtőből, hogy egy kissé lágyuljanak meg. Alufóliára terítünk belőle hármat egymás mellé, majd még egy sort alá, úgy, hogy mindegyik oldalukról fedjék egymást kissé. Egy kis doboz májkonzervet és mustárt kavarjunk habosra 2 tojás sárgájával, sóval, borssal ízesítsük fel. A krémet kenjük a sajtlapokra, úgy, hogy a szélen legalább 2 centimétert hagyjunk üresen, hogy tekerés közben ne folyjék ki a töltelék. A krém tetejére fektessünk 4 vékony gépsonka lapot. Ha szükséges vágjunk csíkokat a sonkából, hogy mindenhol fedje. Minél szorosabban csavarjuk fel, ha az alufóliával kezdjük tekerni, könnyebben megy. Szorosan tekerjük alufóliába, és másnapig hűtőben hagyjuk megszilárdulni. Ekkor éles késsel szépen felszeleteljük.

Kolbásszal töltött füstölt karaj: egy nappal előbb készítsük el. Egy szép formájú füstölt karaj közepébe éles, hosszú késsel fúrjunk kicsit kisebb átmérőjű lyukat, mint amilyen vastag a kolbász. Vigyázzunk, nehogy túl nagyra sikerüljön, mert a kolbász „lötyögni” fog benne. A kolbászt óvatosan átnyomjuk rajta, majd becsomagolva másnapig hűtőbe tesszük. Ekkor éles késsel nem túl vékony szeleteket vágunk belőle. A kolbász, amit használunk, ne legyen sem túl lágy, mert úgy nem lehet elvágni, sem túl szikkadt, mert akkor meg törik.



Paprikás, zöldhagymás sonkakocka

Ezt főleg akkor érdemes elkészíteni, ha néhány alapanyagból megmarad valamennyi. Előző este készítsük el. Az előző receptből megmaradt tojásfehérjét reszeljük le, apró kockákra vágott paprikával, petrezselyemzölddel, vágott zöldhagymaszárral, vajjal, tormával kavarjuk habosra, és ízesítsük fel. Ha van sonka, kolbász, azt is hozzáadhatjuk. Ha maradt meg sajt illetve gépsonka lapunk, töltsük meg a krémmel, majd alufóliába csomagolva másnapig hűtőben pihentetjük.

A hidegtálat díszíthetjük vékony szeletekre vágott füstölt sonkával, finom, legyezőformára hajtogatott sajtlapokkal, vékony, hosszú csíkokra vágott sós túróval, vékony kolbásszal, vastagabb kolbászkarikával, illetve bármi mással, ami kezünk alatt van. A már elkészült tálra retket, paradicsomot, zöldhagymát illetve lilahagymát, uborkát is halmozhatunk, illetve egy, a képen látható, narancshéjból kialakított kosárkába olívabogyót is helyezhetünk. A magyaros hatás kedvéért vékonyan pirospaprikával illetve borssal csíkokat húzhatunk a sonkára, sajtra.