2012. május 29.

Hangulatjavító Erdélyi Konyha :-)

Van az úgy, hogy az embernek olyanja van. Nem kell ragozni, ilyen az élet, hol így, hol úgy, még akkor is, ha nincs is rá ok, csak úgy ni jön. Megesik, hogy az efféle ragacsból egy pillanat alatt kiránt valami, egy telefonhívás, egy SMS, egy jó hír, vagy csak egy puszi valamelyik csibétől. Ma is egyikük, a leányka hozta meg a jó kedvet, amikor betoppant az új Erdélyi Konyhával. Amikor a kezembe vettem elöntött egy kíváncsisággal teli izgalom, de amikor belelapoztam, az érzések kavalkádja kezdett bennem dolgozni. Egy szép borító cuki kis gyerekekkel, máris arra invitál: lapozz fel!

Aztán ott van Orsi hangulatos vezércikke, aki olyan ügyesen lavíroz bennünket az emlékei között, hogy egy kissé már részesének éreztem magam. Éva csodálatos háziasszonya a hónapnak, és gyönyörű képeket készített a kicsiknek és nagyoknak egyaránt szóló receptjeivel. És itt is egy izgalmas cikk a kürtöskalács készítéséről, szép és élő képekkel, gratulálok Katalinnak, nagyon szép anyag lett. A magam rovatát is örömmel fedeztem fel, melyben könnyen elkészíthető vacsorákkal rukkoltam elő.

Zsófika megtörte az átkot: egy kellemetlen élmény után úgy gondoltam eddig, sosem ennék többé nyulat, ám ezek az ételek olyan nyálcsorgatóan néznek ki, hogy ide vele belőle! Jutka pedig ismét nagyon szépeket alkotott csirkére hangolva, de istenien néz ki az epres finomsága is.

Zsuzsika vegetáriánusan izgató ételeit jó ízzel fogyaszthatják a mindenevők is, a sárgarépafasírot mindenképp ki fogom próbálni, szuperül néz ki. Ahogy mondani szokják: viszem a receptet… És természetesen a gyerekkonyhába is finomságokkal készült a csöppségeknek.

Jaj, hát legszívesebben mindent bejegyzetelnék ide. Gyönyörű képek, izgalmas receptek sorakoznak: Gál Edith például mentás krémlevest készített, na meg fantasztikus süteményeket. Sütő Edith meg kész ízorgiát: az aszalt paradicsomos csirketekercse nagyon bíztató! Tőle még hátizsákba való finomságokat is láthatunk, hiszen itt a nyakunkon a kirándulószezon, hála Istennek:)

Adél már a képekkel is jóllakat, tényleg gyönyörűek, ő zöldbabos finomságokkal készült szezonra, míg reformháziasszonyunk Edóka ízletes ételekkel bíztatná le rólunk a kilókat. Edó édesen és sósan is ordázik, míg Ottilia édesköménnyel készült ételeket mutat be az olvasóknak, illetve részletesen bemutatja a juhtúró készítését, finom receptekkel tűzdelve meg rovatát, na meg még egy vaddisznókarajos recepttel is kedveskedik. Ez aztán nem olyan sötét, rágós kinézetű husi, amilyet az ember elsőre elképzel a vaddisznóról.

A hónap Erdélyi Konyhás férfiséfje ezúttal Gyergyószentmiklósról küldött recepteket, ő Gál Árpád, és az erősebbik nem egyik kedvenc levesét, pacallevest készített, egy másik férfiszív-melengető étellel együtt. Tibi az ínyenc, tordai pecsenyével és gesztenyés muffinnal indítja be a fantáziánkat, Orsi pedig tovább gondolta a lekvár főzést.

Egy nagyon édes, csupa mosoly kis tini, Kiss Adrienn egyik kedvencemet készítette el, a csokis epret, tejszínhabbal… No comment!

Egy kedves blogíró, Terna Melinda ezúttal a vendégbloggerünk, illetve egy olvasónk is szép, színes ételekkel készült, például olyan ínyencséggel, mint a málnás palacsinta. Török Zoltán gasztronovellája pedig ízig-vérig a szám ízének való, igazán elszörnyülködtem az eldobott csirkeszárny meg hát gondolatára. Brrr… Gratulálok Zoltánnak az íráshoz!

Legvégül eljutottam a pályázati játékhoz, amit a Corvin rejtvények főszerkesztője Csatlós János szerkeszt, illetve szívem csücskéhez, a horoszkóphoz.

Ez időben úgy negyvenpercnyi elfoglaltságot jelentett. Mármint a magazin végig böngészése. Aztán mire a végére értem rádöbbentem, hogy tulajdonképpen nekem már-már relaxációs művelet az átlapozás. Eddig fel sem tűnt, hogy hónapok óta egyféle szertartással böngészem a lapot. Amikor hazaérek vele, először készítek egy finom kapucsínót, elvonulok a kis kanapémra, és elkezdem az elején: borító, vezércikk, stb. De ez jó. Sokfél okból is jó. Először is mert ez a lap szép, és tartalmas. Na meg azért, mert ez a lap az enyém is személyesen, mert kézzelfogható levetülése a vágyaimnak, imádom, hogy részese vagyok. Mert Mi mindannyian szerkesztjük, a „Karcsi angyalai” avagy az Erdélyi Konyhás lányok, akik mind imádjuk, hogy részesei vagyunk. Mi, mint szerkesztők és Olvasók, akik szeretünk főzni, sütni, enni és inni. Szeretünk recepteket megosztani egymással, és örömet szerezni szeretteinknek a finom falatokkal. Mi, így együtt, akiket összeköt ez a magazin, erdélyieket, magyarországiakat, nőket és férfiúkat, kezdő, haladó és profi szinten egyaránt:)

7 megjegyzés:

Aleda írta...

Öröm téged olvasni !!!

Kati írta...

Köszi szépen a dicséretet, igyekeztem felnőni a feladathoz. Bár a kúrtőskalács sütéséhez nekem is sokat kell még tanulnom, az érdem a nagynénémé.
Az Erdélyi Konyha olvasásával én is éppen így vagyok mint te, már olyan mintha mindannyian személyes ismerőseim lennétek:)

Fagyal Hajnalka írta...

Aleda köszönöm szépen, Kati, hátha egyszer.. :)

4Gyerek írta...

Ó, hát ez olyan mintha máris a kezemben lenne. Pedig még nem is. Köszi szépen a kedves, élménydús lapszemlét.

Tényleg szereted a csokis epret tejszínhabbal? vajon ki nekm?

Jutka írta...

Nagyon jóó, elloptam a lapszemlédet :)

Gerdi írta...

Köszönöm az előzetest! Alig várom, hogy a kezemben legyen:-) Bár nálunk nem olyan könnyű hozzájutni, de csak azért is megszerzem!!! (Melinda)

sedith írta...

Hajnalka, köszönöm ezt a szép lapszemlét! ÉS főleg az utolsó, összegző sorait. Szerintem mindannyiunk érzéseit leírtad...
Én már láttam a lapot, és egyetértek minden egyes leírt soroddal róla.:)