Ahogy ígértem, megmutitom az én tortakezdeményeimet... Jó tudni, hogy először voltak a cukorvirágok, ez nagyon egyszerű dolog, bárkinek azonnal sikerül, egy tojásfehérjéhez, ha jól emlékszem, talán 20 dkg porcukort kell adni, ebből kemény habot verni, színezni, majd kinyomókkal kis virágokat, levelet nyomni belőle. Ebből jó kis adag lesz. Jó kis élmény, de nem nagy kihívás, úgyhogy ez általában egyszeri szórakozást nyújt csak. A lovacskás tortán még látható a cukorvirágokból. Külön fotó is készült róluk, de azt most nem találom...
Ezt a cukorvirágos trükköt is az nlc-fórumon, a Sütik képekkel c, fórumon tanultam. Nagyon édesek az ottani lányok-asszonyok, mert abszolút segítőkészek. Ez elég nyilvánvalóvá vált számomra, hiszen, mikor megirigyeltem csodaszép fondant rózsáikat, nagyon szívesen segítettek...
Na, ez már bonyolultabb vállalkozás, véleményem szerint azonban sokkal látványosabb végeredménnyel jár...
Ezek az első próbálkozásaim. Az nlc-fórumon írta valaki, miután ilyen rózsákat sikerült remekelnie, hogy egy új világ nyílt meg előtte:-) Nagyon meg tudta fogalmazni, tényleg így van! :-)
Nos, ezután jött a kislányom születésnapja, aki imádja a lovakat minden formában. Ezért úgy döntöttem, hogy egy közeli, száldobágyi lovastanyán rendezem meg a szülinapját, nagy titokban. Tiszta romantikus volt, asztal a tóparton, lovacskák, lovaglás, barátok:-)
A lényeg, hogy aznap legalább 40fok volt, és az én tortám Nagyváradról Száldobágyig már-már cseppfolyós halmazállapotúba ment át, pedig a lovastanyán egy nagyon kedved férfiember felajánlotta, hogy felhasználásig beteszi a hűtőbe. (Még egyszer ilyesmit nem vállalnék be, az tuti:-).)
Otthon esküszöm nem ilyen roggyant volt!
Nos, a fondanton átütött a csokikrém, és ahogy látszik, a torta is elég rozoga lábakon állt,mire asztalra került (pedig mind húztam volna az időt, reménykedve, hogy áthűlve csak összeszedi magát, de nem... ) Szegény kisfiam ölében utazott ki a tett helyszínére, aki folyton azzal idegelt, hogy szétcsúszik, hiába volt tortatartóban...
Különben magával a lovacskával még elégedett lennék (nem nagyítok, legalább 2 órámba telt a díszítés), de a végeredmény már nem tetszett. De az újratervezés helyett megelégedtem a beszerzett tapasztalatokkal...:-)
Végül, édesanyám szülinapi tortáját mutatnám meg. Ez sima tejszínhabos torta, fondant rózsákkal.
Az első lelkesedés itt is elmúlt, pedig a spájzban még mindig ott lapul egy kevés marshmallow, mi több, készre gyúrt fondant is...Ezek után kíváncsian várom, te hogy készíted, és milyen lesz a holnapi tortátok! Akárkinek lesz is szülinapja, én nagyon sok boldog születésnapot kívánok! :-)
Nagyon szép ünneplést holnapra:-)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése