Néha tényleg a rögtönzött dolgok sülnek el a legjobban. Az a modellként nagyszerűen vizsgázott szitakötő az orrom elé szállt le, majd türelmesen kivárta, míg hanyatt-homlok berontok a gépemért, majd egyre közelebb engedve magához egyre jobb képek alanyává vált. A végén, a képeket visszanézve nem is tudtam eldönteni,melyikünk volt a kíváncsibb, én őrá, vagy ő énrám...
Bónuszkérdés. Ki találja ki mi ez?
Na jó. elárulom. Kocsikáztunk hazafelé, amikor a fiam elsikkantotta magát, hogy az ablakon beesett valami nagyon furcsa, ami kék, mozog, úgy néz ki,mint egy bogár, de ő sokkal inkább nézi valami földön kívüli lénynek, mint földinek. Sokáig nézegettük, forgattuk, a szerencsétlen teremtés meg csak hápogott. Végül feltűnt, hogy kétoldalt, a valamire ráfoghatjuk, hogy szem, méghozzá olyan légyszerű, összetett szem. Akkor ugrott be, hogy egyik képen, lefotóztunk egy piros szitakötőt, aminek a feje nagyon hasonlított ehhez... egyszóval, úgy nézett ki, hogy elütöttünk egy szitakötőt, aminek a feje beesett a nyitott ablakon. Íme, a piros szitakötő, amint épp minket figyel. Ez a kép elég rossz, de nagyon nagy volt a távolság.
.JPG)
2 megjegyzés:
Szitakötő-kötő szita. :)))) Nagyon szépek ezek a fotók! Gratulálok!
Köszi szépen! :-) Én imádom őket:-)
Megjegyzés küldése