Finom Falatok főzőtábor Nagyágon. Szuper volt:-)

Először is szeretettel köszöntök minden kedves olvasómat, hiszen épp most látom, hogy annak ellenére, hogy tényleg nagyon ritkán frissítek, viszonylag sokan látogatnak el hozzám. Nagyon szépen köszönöm, és megígérem, hogy megpróbálom behozni a lemaradásomat:-)

A hétvégi táborral kapcsolatban legelőször azoknak üzennék, akik szerencsésen nyertek ugyan a sorsoláson, de végül sajnos még vissza sem jeleztek, hogy nem jönnek el, hogy legalább átadhattuk volna a helyüket másoknak. Tehát, nagyon sajnálom, hogy végül úgy döntöttek, kimaradnak belőle, mert egy nagyon kellemes hangulatos eseményről maradtak le.

Sétálni is jutott időnk, nagyon szép helyeken jártunk

Ahogy az lenni szokott, az ember eleinte aggódik az ilyen rendezvények miatt, hiszen az Erdélyi Konyha gondozásában még effélére nem került sor. Hogy lesz, mint lesz? Mit főzzünk, mikor, mennyit, stb? Így volt ezzel Csatlós Erzsébet, a Finom Falatok főszerkesztője is, míg végül Varga Károllyal, a kiadó igazgatójával egy nagyszerű kompromisszumra jutottak: nem görcsölnek emiatt, inkább hagyják, hogy úgy alakuljanak a dolgok, ahogy mindenkinek jó lesz.

Zsófika és a borjúragu leves

Bár volt néhány elképzelés, ez inkább csak irányadó volt, azt, és akkor főztünk, amiben együtt megegyeztünk. Nem volt nehéz, hiszen a kiadó borjú, csirke és halhússal készült az eseményre.

Fenti képen ifjabb és idősebb Nándi, illetve Éva. Alul Karcsi édesanyjának süteménye. Köszönjük szépen, nagyon finom volt! (Természetesen ennek is meglesz a receptje)

Megjegyzés: Nándi, az idősebb, nagyon aranyosan anya-rabszolgának, és apa-rabszolgának nevezte magukat, hiszen nagyon aranyos kisfiukat egyetlen percre sem hagyták felügyelet nélkül.

Amikor Karcsi azt mondta, hogy csirkebőr-tepertőkrém is lesz, csak néztem mint hal a vízben. Vártam ám nagyon, mi lesz belőle, és amikor elkezdte levágni a csirkék bőrét egyre kíváncsibb lettem, mi sül ki ebből. Nos, az utóbbi idők egyik legnagyobb döbbenete volt számomra, amilyen szépen kisült a bőr, és mennyi zsírt engedett! A tepertőből (már ami maradt, mert mindenki meg akarta kóstolni) végül valami nagyon finomság lett. Azt hiszem bátran kijelenthetem, hogy talán a legsikeresebb étel lett, pedig volt még néhány! Kép róla Évánál.

Fent: nyalakodunk, lent kapros, ordás palacsinta, és az ebéd egy része

Édes kisfiam elkapta a pillanatot, és levett minket, ahogy az aprítógép késére tapadt tepertőkrém maradványokon osztozunk :-)) Sajnos a Gabriellából csak egy kéz látszik, tanulni kell még a gyereknek fotózni..

A recept benne lesz a Finom Falatokban, megéri elkészíteni, tényleg gasztronómiai élményt nyújt. Azok számára pedig áthidaló megoldást nyújthat, akik nem szeretik a bőrt főve a húson látni.

Fent Ibolya és a szilvás sütemény, alul: egyesek főznek, mások esznek :-)

Vendégeink közül egy gyergyói házaspárnak sajnos már szombaton el kellett utaznia, mert esküvőre voltak hivatalosak, de Ibolya (aki pillanatok alatt belopta a szívünkbe magát őszinteségével és nyíltságával), egy nagyszerű süteménnyel készült, ami általános tetszést váltott ki, hiszen szilvalekvárt kell bele kavarni ?!. Ettől nagyon finom szaftos, illatos és puha lett, és nagyon ízletes is. Recept ugyancsak a Finom Falatokban! :-) Azért egy képet feltöltök róla, étvágyhozónak! :-)

Éva papanasi sütije, azaz túrófánk. Nagyon-nagyon finom volt, úgy elfogyott, mint a huzat. Alul: mit megteszünk egy fotó érdekében?!

Fent: János és Gabriella, jobb alul Ádám és Éva (hihi) kártyázás közben, illetve Karcsi megérdemelten pihen, hiszen egész nap a konyhában főzött a csapattal.

Hála istennek, gyorsan kiderült, hogy mindenki nagyon kedves, és igencsak szeret főzni, így a társaság János nevű, budapesti tagja is, aki eleinte kissé nehezen oldódott fel, igaz később is csak ritkán szólt, de akkor ütött:-)

Fent Gabriella, Éva és Karcsi, lent Ádám fiam, illetve a mindig mosolygós János.

Párja, Gabriella sem volt túl beszédes, de valami hihetetlen ráérzéssel talált meg mindent a házban, amit legalább hárman kerestünk. Nagyon szorgalmasan dolgozott együtt velünk, és le sem tagadhatta volna, mennyire szeret főzni.

Pillanatképek, illetve a franciasaláta, és Karcsi sajtos, virslis omlettje, tepsiben sütve. Rrrropogós széllel:-)

Egy másik házaspár, Nándi és Gabriella Szegedről érkezett, angyali kisfiúkkal, Nándikával, aki ellenállhatatlanul vonzódik a paradicsomhoz, és olyan jó étvággyal eszik, hogy öröm volt nézni.

Együtt főztünk és ettünk, és az ilyesmi nagyon összee tudja hozni az embereket. Több kellemes meglepetés is ért ezen az alkalmon, és azt mondom, nagy kár lett volna lemaradni róla. A Finom Falatos lányokkal nagyon jól összedolgoztunk, és olyasmiben is kisegítettük egymást, amiről a másik esetleg megfeledkezett. Köszi Éva! :-))

Zsófika, János és Eszterke

Az esték éjszakába nyúló beszélgetésekkel teltek, amin komoly és komolytalan témák egyaránt terítékre kerültek, de volt péládul kártyajáték is, amelyen olyan mulatozás vette kezdetét, amilyenről már nem is képzeltem volna, hogy képes vagyok még. Hahotázás és izgalom a köbön, szuper este volt.

Fent, kurkumás borjú, kuktában főzve (recept lesz a Finom Falatokban). Omlós, fűszeres, hmmm. Alul egy kis ízelítő Nagyágból.

Nos, arról, hogy mennyire jól éreztük magunkat, mesélhet-e beszédesebben más, minthogy ott maradtunk Károly nyakán még egy napot, és a tervezett vasárnap helyett, csak hétfőn indultunk haza:-))

Nincs mindenről képem, mert Évával megosztva fotóztunk, de úgy gondolom, egy  kis ízelítőnek ez is megteszi:-) Személyesen megköszönöm mindenkinek a részvétet, nagyszerű alkalom volt, és remélem, lesz még részünk hasonlóban! :-)