Néhány éve, egy kínai étteremben hoztak karamellel bevont diót, míg az ételre vártunk. Egyszerűen odavoltam érte. Utána készítettem párszor, de aztán elmaradt. Nemrég eszembe jutott újra. A kiscsibék nagyon odavoltak érte:-)
Akár vendégváróként is el tudom képzelni, bár egy kissé macerás, de úgy gondolom, a siker száz százalékos. Két dologra jó figyelni, egyrészt, hogy a cukor szép, világos karamellszínű maradjon, másrészt, hogy a diót minél vékonyabban vonjuk be vele, így nem egy cukordarabot kell rágcsálni, hanem egy roppanós, igazán különleges csemegét kaphatunk:-)
Hozzávalók: dió, cukor.
A cukrot lassú tűzön felolvasztottam, majd egy lobogó vizes edény felé tettem, hogy lassabban hűljön ki. Aztán egy villával, a diókat egyenként megforgattam a karamellában. Picit megpróbáltam lecsorgatni, majd olajozott alufóliára szedtem, és hagytam megdermedni.
Anyukám, kiskoromban diót vágott, nagyobb darabokra, majd belekavarta a karamellába. Ebből kisebb gombócokat formázott, majd dermesztette. Annak idején, amikor nem lehetett egyéb édességet kapni egy ezüstpapírba csomagolt, fehéres-sárgás valamivel töltött, félhold alakú, csokinak nevezett valaminél, amit képtelenség volt kettéharapni, nagy ínyencség volt ám ez:-)
3 megjegyzés:
Én is sokat készítettem karamellás diót, csak én összetörve tettem bele a diót aztán darabokra tördeltem.Olyankor csináltam mikor nem volt itthon édesség és a gyerekek ezt nagyon szerették.
Hajnalka, szívesen megadom az adataimat az elemzéshez, kerestem az emailedet de nem találom, add meg légyszí és azon megírom majd. Köszi Anikó
Hajni, nézz be hozzám légyszíves, vár egy díj szerettel:-))))))
Megjegyzés küldése