2011. május 25.

Rózsáim, és mézédes rózsaital







A rózsalé:-) Recept alul.










Ez a fehér rózsa a nagymamám kertjéből van. Nem nemes, csak simán rózsa. Rengeteg van rajta, és csodálatos, mézédes illatot terjeszt.






És egy csokornyi belőlük a szobámban:-)

A költözésnél, idén már hatodik éve ültettem őket. Az elmúlt években egyre nagyobb, életerősebb virágokat hoztak, de az idei pompa, és illatkavalkád, amivel megajándékoztak egyszerűen lenyűgöző:-)
Most először érzem bennük azt a fenségességet, amiről már annyit hallottam rózsaimádóktól. Ugyanis sosem voltam rózsaszerető ember, az én virágom a margaréta, a pipacs, a mezei virágok. Futó rózsát csakis azért választottam, hogy a közös udvarba eső kis kertecskémet a hátsó udvartól ezekkel elválasszam.


Gyerekkoromban, a lakásunktól nem messze óriási területen barackos húzódott. Akkoriban egy "felesért" jó nagy szatyor gyümölcsöt lehetett "rendezni". A gyümölcsös szélén magas drótkerítés húzódott, amelyet amolyan természetes védelmezőként, körbefuttattak rózsával. Tavasszal, amint a rózsa virágozni kezdett, eljártunk, kölykök, rózsaléhez valót szedni. Évek óta nem ittam ilyesmit, talán gyerekkorom óta. Ma először jutott eszembe, és mire jöttek a gyerekek a suliból, az ebéd mellé összedobtam egyet, igaz, ez már nem cukorral készült, mint annak idején az enyém. Először értetlenül néztek, de aztán nagy élmény volt a rózsalé:-)

Hozzávalók: poharanként egy-egy nagyobb rózsa, 2-3 szelet citrom, és ízlés szerint méz.
Felforraltam személyenként 2 dl vizet, majd amikor hűlt egy kicsit, elkavartam a mézzel. Forrón, ugye nem szabad, mert tönkremegy a méz. A poharakba osztottam a jól megmosott rózsaszirmokat, a citromkarikákat, majd ráöntöttem a mézes vizet, és hagytam érni.
Fogyasztásra csak a virág szirmai alkalmasak.








Édesanyámnak rengeteg rózsája van, most hétvégén még csak ezek kezdtek nyitni:-)

Na és a ... virág, aminek mindig elfelejtem a nevét:-) A háttérben, az idén harmadszor virágzó kála (bár azt hiszem ennek más a hivatalos neve).

8 megjegyzés:

Nea írta...

Hajnalka, csodásak a virágaid, biztosan nagy szeretettel nevelgetted őket, azért lettek ilyen szépek. Az amarylliszed is gyönyörű, én is nagyon szeretem. A rózsalét pedig ki fogom próbálni, biztosan finom lehet.

ildikebak írta...

Nahát milyen finom inni valót csináltál :-) Utoljára gyerek koromba ittam ilyent :-) Nagyon finom :-)
A virágod neve Amarillis :-) és gyönyörű :-)Virágaid csoda szépek :-) olyan mint te :-) puszaaaaaaaaaaaaa

Hajnalka írta...

Köszönöm nektek:-)Na ez az, így hívják, anyukám is így szokta nevezni:-)Csak én mindig elfelejtem a nevét:-)

Éva írta...

Ezek a virágok mesések csodálatosan szépek! Milyen jó lehet aki csak kimegy a kertbe és már is gyönyörködhet ilyen szép virágokba,vagy a szobájába teszi!

Anikó írta...

Csodaszépek a rózsák, nekem is egyik kedvenc virágom, imádom az illatukat, de a rózsaléről most hallok először, de elhiszem, hogy finom, nem lehet más aminek ilyen csodás illata van:-))))
Az amarillis is gyönyörű.

Hajnalka írta...

Kedves Éva, sajnos nem tudok neked átadni egy csokorral a rózsáimból, de megtenném szívesen!

Anikó, hát, a rózsaital ízéről nyilván lehetne vitát indítani, ma már nekem sem ízlik annyira, mint gyermekkoromban. Amiért izgalmas, az épp a nosztalgia:-) Amúgy érdekes, kicsit "kölniszerű" az íze. Amolyan illatos innivaló:-)

Zsozso írta...

Imádom a rózsákat. A tieid meg tényleg nagyon szépek.Nem csak te szereted a virágokat, biztos ők is szeretnek téged, azért nyílnak olyan szépen.

Marika írta...

Nagyon szépek a virágaid, vagyis inkább MESESZÉPEK!!!! Az italról, amit a rózsából készítettél, én is most hallok először. Nekem a rózsvíz illata túl erős, úgyhogy , ha ahhoz hasonlít , valószínű, hogy meg sem tudnám kóstolni . :( Ez persze nem jelenti azt, hogy attól nem lehet finom, csupán én ilyen "érzékeny" vagyok.
Az Amaryllis is nagyon szép, nálunk még Imavirágnak is nevezik. Látszik , hogy szíved -lelked beleadod a növények ápolásába! :)