2011. január 17.

Brútusz-Tücsök


Rég nem írtam már ide. Ez olyan hangulatféle dolog sajnos, de igyekszem összekapni magam.-)
Addig is szeretném megmutatni Brútuszt, alias Tücsit, ahogy anyukám - mióta tőlem elkunyerálta nevezi:-)

Tacsika örökmozgó, egyszerűen leállíthatatlan kutyus, mostanra minden érdekli, és nagy csatákat vív Jácinttal, mikor hazamegyünk, és találkoznak. Szüleim nagyon szeretik, anyukám például elkapta apukámat, hogy az asztal alatt eteti titokban. Na, meg együtt eszik a mandarint is. Ha esetleg apukám elmulaszt neki is juttatni, tacsi felháborodott, és rendreutasító vakkantással hívja fel a figyelmét felelőtlenségére.
A fotó hármunk közreműködésével készült, így is csak véletlenül, mert ezt a kutyát képtelenség egy helyben tartani:-)
Január 5-én volt 2 hónapos. Imádni való:-)Azokkal az ártatlan szemeivel képes elhitetni magáról, hogy semmi rosszban nem sántikál:-))

7 megjegyzés:

Bianka írta...

Nagyon édes

4Gyerek írta...

igen, az a tekintet....talán már előre elnézésért esedezik, ha netán a következő pillanatban valami kölyökhez méltót tenne, amit kimért felnőtt kutyának már nem illdomos.

autumn írta...

Milyen aranyos! Mekkorát játszanának Turbóval! :)))

Fagyal Hajnalka írta...

Köszönöm! :-)

Hát, nem tudom, hogy a felnőtt kutyák mennyivel jobbak:-) Anyukám öreg kutyusa, a Buksi már 12 éves, és igaz, hogy egyre inaktívabb, de nemrég még nagyon szeretett játszani:-) A gyerekek labdájának már csak a látványától is megvadult:-)

Remélem Turbó is nagyon jól van! :-)

Anikó írta...

Hajnalka, Brutusz-Tücsi-tacsi gyönyörű,szépséges pofácskája van, gyönyörű okos tekintete és képzeld nálunk is így van, a férjem titokban eteti, és együtt eszik a narancsot, fele gerezd Falatkáé, fele a férjemé, este meg tv nézés címén, a kanapén együtt alszanak, Falat a férjem gyomrán hasalva. Nagy a szerelem.Tiszta őrület.
Szóval tüneményes a kiskutyátok, majd egyéves korára higgadtabb lesz, addig még mennyi mindent kell felfedeznie, megismernie.
Rengeteg örömöt adnak, Falatot kint a kertben sokat kell futtatni, dobálunk neki labdát, visszahozza, muszáj kifárasztani.
Gratulálok a kutyushoz, sokat fényképezd ha tudod, legalább gyönyöködünk benne:-))))

trendo írta...

Most írtam egy "tacskós" novellát a Gastrodamuson, ha van kedved, olvasd el! :) Persze, ha majd hazaértél Ivóból, ahol remélem, prímán éreztétek magatokat mindnyájan! :)

Fagyal Hajnalka írta...

Anikó, anyukámmal ahányszor beszélek, mindig mesél valami újat a kutyiról. Ők vidéken élnek, és van hátul baromfiudvar is, tacsika ma már ki mer menni anyukám után, de a pulykák azért még megzavargatják. Ilyenkor odafut anyukám lábához, és el sem lehet verni onnan! :-)

trendo, tudod, hogy nagyon szeretem az írásaidat, természetesen elolvasom. De Ivóban nem voltam :(